Keleti nyitás a középkorban – Csináljatok egy hivatalt!

  • narancs.hu
  • 2014. szeptember 20.

Villámnarancs

Ma délelőtti posztunkban írtuk, hogy siralmas állapotban van, és napról napra csak tovább romlik a 35. számú főút mellé 1991-ben épített muhi emlékhely, csak gazdája van, gondozója nincs az emlékhelynek, hogy az építmény nem élvezi a műemlékvédelem támogatását,

Az illetékesek mindegyike azt nyilatkozta, hogy nem illetékes, így  jelenleg semmi esély nincs arra, hogy a közeljövőben változzék a helyzet, ám ismerve a kormány „bármi megtörténhet” koncepcióját, simán elképzelhető, hogy ez nem marad így örökre. Annyi kell csupán, hogy létrehozzanak egy intézetet, hívhatnák úgy, hogy a Keleti Nyitás Történelmi Hivatala, az ott dolgozó szakembereknek pedig az lenne a dolga, hogy „lemossák a gyalázatot”, pontosabban addig suvikszolják nagy történelmi tragédiáinkat, amíg legalább egy döntetlenre kihozzák őket.

Milyen más is lenne a muhi vereség, ha bebizonyítanák, hogy nem is volt itt semmiféle megsemmisítés, IV. Béla valójában a keleti nyitás jegyében fogadta Batu kánt és a többi tatár üzletembert, és tényleg csak sajnálhatjuk, hogy a virágzónak indult kapcsolat rövid időn belül megszakadt!

Persze egy ilyen hivatal felállítása százszorosába, ezerszeresébe kerülne annak, hogy rendet rakjanak a 35-ös út mellett, viszont ezek után bizonyosan nem lenne akadálya, hogy a jelenlegi muhi pusztulat olyan helyszínné váljon, ami a magyarok dicsőségét hirdeti, és ahol ötpercenként mond beszédet Kövér László, vagy ha nem ő, akkor Szijjártó Péter.

Ha a 20. századi történelemmel el lehet játszadozni, miért ne lehet a 13. századival is?

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.