Keleti nyitás a középkorban – Csináljatok egy hivatalt!

  • narancs.hu
  • 2014. szeptember 20.

Villámnarancs

Ma délelőtti posztunkban írtuk, hogy siralmas állapotban van, és napról napra csak tovább romlik a 35. számú főút mellé 1991-ben épített muhi emlékhely, csak gazdája van, gondozója nincs az emlékhelynek, hogy az építmény nem élvezi a műemlékvédelem támogatását,

Az illetékesek mindegyike azt nyilatkozta, hogy nem illetékes, így  jelenleg semmi esély nincs arra, hogy a közeljövőben változzék a helyzet, ám ismerve a kormány „bármi megtörténhet” koncepcióját, simán elképzelhető, hogy ez nem marad így örökre. Annyi kell csupán, hogy létrehozzanak egy intézetet, hívhatnák úgy, hogy a Keleti Nyitás Történelmi Hivatala, az ott dolgozó szakembereknek pedig az lenne a dolga, hogy „lemossák a gyalázatot”, pontosabban addig suvikszolják nagy történelmi tragédiáinkat, amíg legalább egy döntetlenre kihozzák őket.

Milyen más is lenne a muhi vereség, ha bebizonyítanák, hogy nem is volt itt semmiféle megsemmisítés, IV. Béla valójában a keleti nyitás jegyében fogadta Batu kánt és a többi tatár üzletembert, és tényleg csak sajnálhatjuk, hogy a virágzónak indult kapcsolat rövid időn belül megszakadt!

Persze egy ilyen hivatal felállítása százszorosába, ezerszeresébe kerülne annak, hogy rendet rakjanak a 35-ös út mellett, viszont ezek után bizonyosan nem lenne akadálya, hogy a jelenlegi muhi pusztulat olyan helyszínné váljon, ami a magyarok dicsőségét hirdeti, és ahol ötpercenként mond beszédet Kövér László, vagy ha nem ő, akkor Szijjártó Péter.

Ha a 20. századi történelemmel el lehet játszadozni, miért ne lehet a 13. századival is?

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is. Munkássága középpontjában a normák, a hatalmi technológiák, a queer identitás, valamint a magánélet és az intimitás politikájának kérdései állnak.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Megbillenve

Eddig csak a fideszes médiagépezet és a kormányzati, állami propaganda folytatott lélektani hadviselést (is) Magyar Péter ellen, ám jó ideje működik ez már visszafele is – úgy tűnik, nem is hatástalanul.

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.