Kicsinált szakközépiskolák: újabb durva Fidesz-pofon a közoktatásnak

  • narancs.hu
  • 2016. április 17.

Villámnarancs

A Fidesz azon ügyködik, hogy minden magyar a szalag mellett állva dolgozzon.

Szakgimnáziumoknak hívják szeptembertől a szakközépiskolákat, de valójában szakmunkásképző intézetek lesznek, mint az átkosban.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma már el is készítette a kerettantervet az új iskolák számára: kétszer annyi szakmai óra, mint a szakközépben volt, lenullázott vagy a zérus felé tendáló közismereti tantárgyak.

„Vagyis míg eddig a szakközépiskolások is tanultak biológiát, fizikát, kémiát és földrajzot, a szakgimnazisták már csak az egyiket fogják tanulni, attól függően, hogy a minisztérium szerint melyik illik a szakmájukhoz” – idézi fel cikkében az index.

false

 

Fotó: fortepan.hu

 

Világos: a vegyészek eztán nem tanulnak fizikát, csak kémiát, a vendéglátósok meg egyiket sem, mert nekik lesz néhány nyelvórájuk. E metodika gyakorlatilag elvágja a továbbtanulás minden lehetőségét. S ha még hozzácsapjuk a tankötelezettség korábbi durva lecsökkentését, tisztán kirajzolódik a kép. A Fidesz (de ki az a Fidesz?) fáradhatatlanul és folyamatosan azon ügyködik, hogy szalag mellett keccsölő, alultájékozott alattvalókká formálja a jövő nemzedékeket.

S nem azért tesznek így, mert a Mercedes vagy az Audi erre adott nekik megrendelést, hanem azért, mert okkal tartanak a kiművelt emberfőktől.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.