Kövér László már semmire nem képes, csak kommunistázni, kommunistázni és kommunistázni

  • narancs.hu
  • 2016. december 8.

Villámnarancs

Balassagyarmaton avatott a házelnök, és megint összevissza beszélt.

Táblát avattak ma a balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház és Rendelőintézet falán, az „1944–45 telén a szovjet megszállás alatt éhen halt mintegy 700 pszichiátriai beteg emlékére”. De úgy látszik, a tragikus közlés részleteit (milyen az már, hogy „mintegy 700”?) az ünnepélyes ceremónia résztvevői már egyáltalán nem tartották fontosnak, hiszen a vezérszónok Kövér László – az MTI tudósítása szerint – csak arról beszélt, hogy „kórház a frontmozgások szorításában 1944–45-ben elveszítette felszerelésének nyolcvan százalékát, teljes gyógyszer-, élelmiszer- és fűtőanyagkészletét, és mindezek következtében magatehetetlen betegek életét is”. Kövér mindebből azt a tanulságot szűrte le, hogy a „kórház azokban az esztendőkben Magyarország tragikus sorsát jelképezte”, amit nem is vitatnánk. Az viszont mindenképpen különös, ahogy a házelnök folytatta.

„A közadakozásból készült emléktábla nemcsak az áldozatok előtt tiszteleg, hanem

élteti azt a nemzeti közemlékezetet is,

amelyet az elmúlt évtizedekben mindenáron el akartak fojtani, mindenáron meg akartak hamisítani azok, akiknek ez érdekükben állt” – mondta, majd előkapta a régi lemezt, és ahogy a csövön kifér, a következőkkel állt elő: „1919-ben körülbelül ezer fő tanácsköztársaságinak mondott terrorista idegen segédlettel 133 napra túszul ejtette az országot, 1956-ban vérbe fojtották a forradalmat, az 1980-as évek végére a vörös csillag alatt tudatosan adósították el Magyarországot, 2006-ban pedig szégyenbe, könnybe és vérbe fojtották a forradalom ötvenedik évfordulóját.”

false

 

Fotó: MTI–Komka Péter

A tudósításban nem térnek ki arra, hogy beszéd közben habzott-e Kövér szája, ahogy arra sem, hogy hogyan jön ez az 1944–45-ös frontmozgásokhoz. Csupán azt írják, hogy a következő szónok, Szabó Géza, a kórház főigazgató főorvosa erre annyit bírt csak mondani: „bármi történt is, nehézségek, jogtalanság és igazságtalanság,

ne hordjuk szívünkben a bosszú és az elkeseredettség érzését;

imádsággal, türelemmel bontsuk le a falat.”

Vajon Kövér hallott ebből valamit? Ki tudja? Lehet, hogy addigra már elhelyezték egy félreeső helyiségben, hogy ott folytassa évek óta tartó és soha véget nem érő nagymonológját.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.