Kövér László már semmire nem képes, csak kommunistázni, kommunistázni és kommunistázni

  • narancs.hu
  • 2016. december 8.

Villámnarancs

Balassagyarmaton avatott a házelnök, és megint összevissza beszélt.

Táblát avattak ma a balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház és Rendelőintézet falán, az „1944–45 telén a szovjet megszállás alatt éhen halt mintegy 700 pszichiátriai beteg emlékére”. De úgy látszik, a tragikus közlés részleteit (milyen az már, hogy „mintegy 700”?) az ünnepélyes ceremónia résztvevői már egyáltalán nem tartották fontosnak, hiszen a vezérszónok Kövér László – az MTI tudósítása szerint – csak arról beszélt, hogy „kórház a frontmozgások szorításában 1944–45-ben elveszítette felszerelésének nyolcvan százalékát, teljes gyógyszer-, élelmiszer- és fűtőanyagkészletét, és mindezek következtében magatehetetlen betegek életét is”. Kövér mindebből azt a tanulságot szűrte le, hogy a „kórház azokban az esztendőkben Magyarország tragikus sorsát jelképezte”, amit nem is vitatnánk. Az viszont mindenképpen különös, ahogy a házelnök folytatta.

„A közadakozásból készült emléktábla nemcsak az áldozatok előtt tiszteleg, hanem

élteti azt a nemzeti közemlékezetet is,

amelyet az elmúlt évtizedekben mindenáron el akartak fojtani, mindenáron meg akartak hamisítani azok, akiknek ez érdekükben állt” – mondta, majd előkapta a régi lemezt, és ahogy a csövön kifér, a következőkkel állt elő: „1919-ben körülbelül ezer fő tanácsköztársaságinak mondott terrorista idegen segédlettel 133 napra túszul ejtette az országot, 1956-ban vérbe fojtották a forradalmat, az 1980-as évek végére a vörös csillag alatt tudatosan adósították el Magyarországot, 2006-ban pedig szégyenbe, könnybe és vérbe fojtották a forradalom ötvenedik évfordulóját.”

false

 

Fotó: MTI–Komka Péter

A tudósításban nem térnek ki arra, hogy beszéd közben habzott-e Kövér szája, ahogy arra sem, hogy hogyan jön ez az 1944–45-ös frontmozgásokhoz. Csupán azt írják, hogy a következő szónok, Szabó Géza, a kórház főigazgató főorvosa erre annyit bírt csak mondani: „bármi történt is, nehézségek, jogtalanság és igazságtalanság,

ne hordjuk szívünkben a bosszú és az elkeseredettség érzését;

imádsággal, türelemmel bontsuk le a falat.”

Vajon Kövér hallott ebből valamit? Ki tudja? Lehet, hogy addigra már elhelyezték egy félreeső helyiségben, hogy ott folytassa évek óta tartó és soha véget nem érő nagymonológját.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.