Máris megvalósultak az új MTA elnökének szavai: „A politikai döntéshozó letérhet az objektív tudományos tények által ajánlott útról”

  • narancs.hu
  • 2020. július 10.

Villámnarancs

Kásler Miklós bejelentette: afganisztáni eredetű az Árpád-ház.

Az archeogenetikai vizsgálatok alapján az Árpád-házi királyok dinasztiája a mai Afganisztán északi részén, az ókori Baktria területén alakult ki 4500 évvel ezelőtt – jelentette ki Kásler Miklós tudományos kutatásokra hivatkozva, egészen pontosan arra, hogy az „Árpád-ház filogenetikai eredetének meghatározása III. Béla Y-kromoszómás szekvenciájának elemzése alapján címmel jelent meg egy tudományos publikáció a European Journal of Human Genetics című lapban.

Ezek a kutatási eredmények számos további kérdést vetnek fel – fogalmazott Kásler, aki szerint ezeket az eredményeket nem lehet megkerülni. „Vitatkozni lehet, de csak érvekkel és tényekkel alátámasztva”.

Márpedig ha ez így van, akkor alig várjuk, hogy mit lép erre Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke, aki beköszönő interjújában ezt mondta a Magyar Nemzetnek: „Azt viszont a tudós közösségnek kell világosan látnia és elfogadnia, hogy a politikai döntéshozó letérhet az objektív tudományos tények által ajánlott útról, de a felelősség ezek után a politikáé”.

Addig meg gondolkodjunk el, hogy az afgán menekültekre ezentúl testvérként tekintsünk-e, vagy csak érjük-e be azzal, hogy kimutatjuk az afgán agár és a puli közötti rokoni szőrszálakat.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.