Mint majom a farkának, úgy örült Szijjártó, miután sikerült kétszer is hozzászólnia egy migrációs vitához

  • narancs.hu
  • 2017. június 20.

Villámnarancs

Az uniós külügyminiszterek hétfői tanácskozásán nem fért a bőrébe a magyar delegáció vezetője.

„Óriási balhé volt, igen, igen, elvette a szót a Mogherini, minden volt. Kétszer szóltunk hozzá, nagyon-nagyon nagy vita volt migrációügyben” – mondta hétfői sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter külügyminiszter a HírTv Európai Híradójának felvételei szerint.

A későbbiekben is többször kiemelte, hogy az unió külügyminisztereinek tanácsában régen látott, érzelmektől sem mentes, a személyeskedésig is elmenő, parázs vita alakult ki, ahol az egyik oldalt Magyarország és Ausztria képviselte „nagyon hangsúlyosan”.

A videót nézve nehéz nem arra gondolni, hogy a magyar külügyminiszter egy apró csínytevést megúszó, majd ezzel elhencegő kisdiákként tűnik fel, aki még szigorú tanár nénit is kreál magának Frederica Mogherini uniós külügyi főképviselő személyében.

Az EUobserver cikke szerint egyébként alapvetően arról van szó, hogy a magyarok és az osztrákok teljesen lezárnák a földközi-tengeri (elsősorban Líbia és Olaszország között húzódó) menekültútvonalat, és afrikai táborokba küldenék vissza a menedékkérőket. Ezzel szemben a németek által hangoztatott uniós álláspont egyelőre csak pénzzel és egyéb ösztönzőkkel venné rá az afrikai országokat a menekülthullám visszaszorítására.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.