Orbán Viktor elment Varsóba, és azt játszotta, hogy ő Európa újdonsült királya

  • narancs.hu
  • 2017. június 19.

Villámnarancs

Megmondta a tutit.

Magyarország miniszterelnöke Varsóba utazott, ahol a visegrádi országok soros elnökségének ünnepélyes átadásán vett részt, és egyúttal olyan utat mutatott Európának, hogy mostantól a kontinens összes vezetője úgy lesi majd a szavát, mintha csak hűbéresei volnának a magyar kormányfőnek.

Orbán Viktor a királyi várban tartott ünnepségen köszönetet mondott jelen lévő V4-es miniszterelnöktársainak a határvédelemben Magyarországnak nyújtott segítségért. „Nekünk négyünknek az elmúlt két évben nemcsak Magyarországot, hanem Európa déli határait is sikerült megvédeni” – jelentette ki, hozzátéve: a V4-ek támogatása miatt tudta, hogy Magyarország nem marad egyedül, amikor határai megvédésének jogáért küzd.

Szerinte sem a gazdasági számokat, sem a biztonságot, sem a kulturális életet, sem pedig a demokrácia minőségét nézve nincs semmi szégyenkeznivalója Közép-Európának.

Jönnek a négyek

Jönnek a négyek

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

„Az Európai Unió nagyot nyert azzal, hogy felvette tagjai közé a közép-európai államokat, és sokat is várhat még a jövőben ettől a régiótól” – mondta Orbán.

„Az, hogy Európában ma együttműködés-deficit van és hiányzik a cselekvés egysége, felértékeli a visegrádi országokat” – fogalmazott, életerős, közös célokkal rendelkező, cselekvőképes országokból álló régióként jellemezve Közép-Európát.

Orbán Viktor köszönetét fejezte ki Beata Szydło lengyel miniszterelnöknek országa V4-elnökségéért, amelyet rendkívül sikeresnek tart, és szerinte méltó befejezése lesz, amikor néhány nap múlva az új francia elnökkel, Emmanuel Macronnal találkoznak majd a négyek.

Mark Rutte holland miniszterelnök és Orbán Viktor

Mark Rutte holland miniszterelnök és Orbán Viktor

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A július 1-jén kezdődő magyar V4-elnökségről a miniszterelnök azt mondta: a magyarokat Közép-Európában értik meg a leginkább, a térségben vannak a kontinensnek azok a rejtett gazdasági és kulturális tartalékai, amelyek „ha egyszer megmozdulnak, akkor nagyot fog nézni majd Európa és a világ”.

Miniszterelnöktársaitól azt kérte, hogy a gazdasági együttműködés bátorítása, a diplomáciai kapcsolatok építése és a négy ország tekintélyének növelése mellett fektessenek hangsúlyt a fiatal nemzedékekre, hozzanak létre ösztöndíjakat, szervezzenek gyakornoki programokat. „Tegyük lehetővé a fiatal nemzedék számára is, hogy átélhesse azt, amit mi közép-európaiságnak nevezünk!” – mondta Orbán, aki szerint Közép-Európa tartósan is Európa leggyorsabban fejlődő régiója maradhat. „A magyar elnökség egy évét ennek a célnak fogjuk alárendelni” – zárta szavait.

(via MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.