Orbán Viktor elment Varsóba, és azt játszotta, hogy ő Európa újdonsült királya

  • narancs.hu
  • 2017. június 19.

Villámnarancs

Megmondta a tutit.

Magyarország miniszterelnöke Varsóba utazott, ahol a visegrádi országok soros elnökségének ünnepélyes átadásán vett részt, és egyúttal olyan utat mutatott Európának, hogy mostantól a kontinens összes vezetője úgy lesi majd a szavát, mintha csak hűbéresei volnának a magyar kormányfőnek.

Orbán Viktor a királyi várban tartott ünnepségen köszönetet mondott jelen lévő V4-es miniszterelnöktársainak a határvédelemben Magyarországnak nyújtott segítségért. „Nekünk négyünknek az elmúlt két évben nemcsak Magyarországot, hanem Európa déli határait is sikerült megvédeni” – jelentette ki, hozzátéve: a V4-ek támogatása miatt tudta, hogy Magyarország nem marad egyedül, amikor határai megvédésének jogáért küzd.

Szerinte sem a gazdasági számokat, sem a biztonságot, sem a kulturális életet, sem pedig a demokrácia minőségét nézve nincs semmi szégyenkeznivalója Közép-Európának.

Jönnek a négyek

Jönnek a négyek

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

„Az Európai Unió nagyot nyert azzal, hogy felvette tagjai közé a közép-európai államokat, és sokat is várhat még a jövőben ettől a régiótól” – mondta Orbán.

„Az, hogy Európában ma együttműködés-deficit van és hiányzik a cselekvés egysége, felértékeli a visegrádi országokat” – fogalmazott, életerős, közös célokkal rendelkező, cselekvőképes országokból álló régióként jellemezve Közép-Európát.

Orbán Viktor köszönetét fejezte ki Beata Szydło lengyel miniszterelnöknek országa V4-elnökségéért, amelyet rendkívül sikeresnek tart, és szerinte méltó befejezése lesz, amikor néhány nap múlva az új francia elnökkel, Emmanuel Macronnal találkoznak majd a négyek.

Mark Rutte holland miniszterelnök és Orbán Viktor

Mark Rutte holland miniszterelnök és Orbán Viktor

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A július 1-jén kezdődő magyar V4-elnökségről a miniszterelnök azt mondta: a magyarokat Közép-Európában értik meg a leginkább, a térségben vannak a kontinensnek azok a rejtett gazdasági és kulturális tartalékai, amelyek „ha egyszer megmozdulnak, akkor nagyot fog nézni majd Európa és a világ”.

Miniszterelnöktársaitól azt kérte, hogy a gazdasági együttműködés bátorítása, a diplomáciai kapcsolatok építése és a négy ország tekintélyének növelése mellett fektessenek hangsúlyt a fiatal nemzedékekre, hozzanak létre ösztöndíjakat, szervezzenek gyakornoki programokat. „Tegyük lehetővé a fiatal nemzedék számára is, hogy átélhesse azt, amit mi közép-európaiságnak nevezünk!” – mondta Orbán, aki szerint Közép-Európa tartósan is Európa leggyorsabban fejlődő régiója maradhat. „A magyar elnökség egy évét ennek a célnak fogjuk alárendelni” – zárta szavait.

(via MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egzaltált Dürer

A monumentális kiállítás középpontjában egyetlen mű, egy 1506-os dátummal jelölt, Selmecbányáról származó gótikus szárnyas oltár áll, amelynek az egyik táblaképével (helyesebben reprodukciójával) mindenki találkozott már. A kollektív emlékezetünkbe beégett a Vizitáció (Mária találkozása Erzsébettel), ám ez nem mondható el a nyolcból megmaradt hét táblaképről – amelyek most először láthatók együtt.

0–24

A hétköznapi és ünnepnapi fasizmus letagadásának megvannak a magyarban is a kulcsmondatai, közbeszédbéli szállóigéi. Kivétel nélkül önleleplező mondatok, melyek igen gyakran egyeznek is a közlő szándékaival.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

Szivárgás

Tavaly szeptemberben a kuruc.info közzétett egy olyan párbeszédet tartalmazó hangfelvételt, amelyen többek között ez hallható: „Nekem a Viktor azt mondta, hogy azért jöjjek be, hogy beszéljük meg, hogy ki fenyegetett meg.”

Szép, új, szintetikus világ

  • Váradi András

Egy jó kép többet mond, mint ezer szó. Közhelyes, de attól még igaz bon mot. Robert Capa még rá is duplázott, amikor azt mondta: el tud képzelni egy olyan képet (fotót), amely akkora hatással van az emberekre, hogy soha többé nem lesz háború.

Közös pont híján

Hosszú ideig az évszázad üzleteként hirdették a német fegyvergyártásra alapozó hazai védelmi ipari fejlesztéseket. Ám a pénz elfogyott, exporttal nem számolhatunk, ráadásul a Merz-kormány nem lesz olyan elnéző Orbán Viktor bomlasztó politikájával szemben, mint amilyen Angela Merkel volt.

„Itt írd alá, Gergő!”

A fideszes ifjúságból indulva, minisztériumokon és államtalanított állami cégeken át vezető úton került Böszörményi-Nagy Gergely, az Orbán-rendszer egyik hivatásos szabadgondolkodója a MOME-t fenntartó alapítvány élére, ahol aztán nem kívánt ismertséget szerzett.

„Végre ellazultunk”

Tizenöt éve alakult meg az Ivan & The Parazol, de fontosabb, hogy a klasszikus rock ihletettségű zenekar a minap jelentette meg hatodik nagylemezét Belle Époque címmel. Az új album mellett ambiciózus tervekről és a köz­életről is beszélgettünk Vitáris Ivánnal, az együttes énekesével és Simon Bálint dobossal.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.