Orbán Viktor beveszi a budai várat

  • narancs.hu
  • 2014. november 14.

Villámnarancs

„Azt szeretnénk, hogy a budai Várhegy a magyar kultúra fellegvára legyen” – mondta ma délelőtt Orbán Viktor.

Nem sokkal ezután pedig közölte, hogy a Budavári Palotában lévő Országos Széchényi Könyvtár kinőtte a hozzá tartozó épületrészt, és a szintén ott lévő Magyar Nemzeti Galéria is jobb otthonra találhatna a múzeumi negyedben.

Hát így?

Orbán eddigi kulturális munkásságának ismeretében egyáltalán nem lepődnénk meg, ha legközelebb már arról szólnának a hírek, hogy futballpályát építenek az Oroszlános udvarra, amihez annyit tennénk hozzá, hogy a Magyar Nemzeti Galéria épülete lehetne a VIP-szektor, az Országos Széchényi Könyvtár meg a B-közép, vagy fordítva. És ha nincs meccs, akkor milyen jó kis kolbásztöltő-fesztivált vagy disznóölést rendezhetnének. Már csak az a kérdés, hogy pálinkát mérnek-e majd, vagy csak szotyit?

Nem viccelünk. A vicc az, hogy az MTI tudósítása szerint a miniszterelnök „szavait azzal zárta, hogy a Várkert Bazár volt a főpróba, most pedig elkezdődhet az előadás”.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.