Portásország címerállatai

  • narancs.hu
  • 2014. március 2.

Villámnarancs

Egy névtelen hős vesztett csatát tegnap Fóton, a Fáy András Általános Iskola portásfülkéjében. Amikor ugyanis megjelentek mindenféle alakok, köztük Bajnai Gordon azzal, hogy fociznának egyet a tornateremben, a portásnő testi épségét kockáztatva próbálta megakadályozni, hogy meggyalázzák a pályát, ahol rendes hétköznapokon a kiskorúak testi nevelése zajlik.

false

Megpróbálta megakadályozni, de nem sikerült szegénynek. A tudósítás szerint a túlerő egyszerűen „félrenyomta”, mondván, érvényes szerződésük van, hogy használhatják a tornatermet. Az asszony mégsem hagyta annyiban: rendőrt hívott, s közben főnökére, az iskola igazgatójára hivatkozott, aki betiltotta a focit. Az MTI tudósítása szerint „a rövid időn belül kiérkező járőrök ellenőrizték a terembérleti szerződést, amelyet rendben találtak, majd meghallgatták a portásnőt, illetve néhány jelenlévőt, azután távoztak”.

A meccset lejátszották, a szerencsétlen beosztott meg szégyellhette magát, hiszen országos hír lett belőle, rajta röhög mindenki – a határozott fellépés ellenére is ő vált Portásország címerállatává, és nem az, aki a parancsot kiadta. Az iskola igazgatójának ugyanis nem volt hozzáfűznivalója az esethez. Ám, ha valóban ő utasította a portást – ki más utasította volna –, hogy ne engedje be Bajnait és a többieket, akkor illene meg is szólalnia, hogy az érvényes szerződés ellenére miért tiltotta meg a focit. Vagy ha képtelen erre, mert mit is mondhatna, akkor legalább illene mindenkitől elnézést kérnie. Legelőször a saját alkalmazottjától.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.