Szobordöntés ’14

  • narancs.hu
  • 2014. március 2.

Villámnarancs

false

Huszka Jenőről, a jeles operettszerzőről sok mindent el lehet mondani, ám azt nehezen, hogy komcsi lett volna. Most mégis eltávolították a szobrát a balatonfüredi Tagore sétányról, mert így döntött a fideszes városvezetés. De miért? Talán nem volt elég magyar nekik Huszka? Esetleg a majsztró egyik legnagyobb slágere lett gyanús, hogy „Londonban sej, van számos utca…”? Vagy csak szimplán az operett ítéltetett titokban nemzetidegennek?

Itt még nem tartunk, bár tudja a fene… A lényeg, hogy kellett a hely, a Huszka-szobor helye egy másik emlékműnek – mintha Balatonfüreden az egy négyzetméterre jutó szobrok száma oly mértékű volna, hogy csak akkor lehet újat állítani, ha leszednek egy régit. Huszkát mindenesetre leszerelik, hogy március 16-án átadja helyét a Magyar Nemzetet alapító-főszerkesztő Pethő Sándor egész alakos szobrának. Azt beszélik, hogy a kompozíció részeként a kőtömbön egy kiterített újság lesz látható. Egy bazi nagy Magyar Nemzet.

Hát ezért ez a nagy ügybuzgóság.

Talán még azt is belevésik, milyen bankszámlaszámra utaljuk a zsét, ha kedvünk lenne előfizetni.

Mert ne legyen kétségünk afelől, hogy ezzel a szoborral nem az alapító-főszerkesztőre, hanem Orbán Viktor kedvenc napilapjára kíván emlékezni, emlékeztetni épp a választások előtt a füredi Fidesz-városvezetés. Az a túlbuzgó, szolgalelkű garnitúra, akiktől épp Pethő Sándor határolódna el elsőként.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.