Szobordöntés ’14

  • narancs.hu
  • 2014. március 2.

Villámnarancs

false

Huszka Jenőről, a jeles operettszerzőről sok mindent el lehet mondani, ám azt nehezen, hogy komcsi lett volna. Most mégis eltávolították a szobrát a balatonfüredi Tagore sétányról, mert így döntött a fideszes városvezetés. De miért? Talán nem volt elég magyar nekik Huszka? Esetleg a majsztró egyik legnagyobb slágere lett gyanús, hogy „Londonban sej, van számos utca…”? Vagy csak szimplán az operett ítéltetett titokban nemzetidegennek?

Itt még nem tartunk, bár tudja a fene… A lényeg, hogy kellett a hely, a Huszka-szobor helye egy másik emlékműnek – mintha Balatonfüreden az egy négyzetméterre jutó szobrok száma oly mértékű volna, hogy csak akkor lehet újat állítani, ha leszednek egy régit. Huszkát mindenesetre leszerelik, hogy március 16-án átadja helyét a Magyar Nemzetet alapító-főszerkesztő Pethő Sándor egész alakos szobrának. Azt beszélik, hogy a kompozíció részeként a kőtömbön egy kiterített újság lesz látható. Egy bazi nagy Magyar Nemzet.

Hát ezért ez a nagy ügybuzgóság.

Talán még azt is belevésik, milyen bankszámlaszámra utaljuk a zsét, ha kedvünk lenne előfizetni.

Mert ne legyen kétségünk afelől, hogy ezzel a szoborral nem az alapító-főszerkesztőre, hanem Orbán Viktor kedvenc napilapjára kíván emlékezni, emlékeztetni épp a választások előtt a füredi Fidesz-városvezetés. Az a túlbuzgó, szolgalelkű garnitúra, akiktől épp Pethő Sándor határolódna el elsőként.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.