Hivatalos: Tényleg kirúgták Prőhle Gergelyt

  • narancs.hu
  • 2018. október 4.

Villámnarancs

A Magyar Idők kultúrharcos feljelentői újabb skalppal gazdagodtak.

„November 1-i hatállyal a Petőfi Irodalmi Múzeum Főigazgatójának vezetői megbízatása Főigazgató Úr és az Emberi Erőforrások Minisztériumának közös megegyezésével megszűnik. Kulturális területen végzett eredményes tevékenységét az Emberi Erőforrások Minisztériuma kiemelten hatékonynak tartja, egyben köszönetet kíván nyilvánítani az eddigi munkájáért” – áll az Emmi honlapján.

false

Mint emlékezetes, a kultúrharcot hirdető Magyar Idők azért támadta Prőhlét, mert az általa vezetett intézményben nem csak a kormány propagandáját visszhangzó művészeknek adott teret. A házmesteri feljelentés mostanra ért célt, izgatottan várjuk, ki követi Prőhle Gergelyt a poszton.

A Népszava nemrég megírta, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum mellett hol várhatók még a közeljövőben tisztogatások. A cikk szerint az Országos Széchényi Könyvtár, a Nemzeti Múzeum és a Zeneakadémia élén is személycsere várható, az Andy Vajna felügyelte Nemzeti Filmalap mellett pedig létrejöhet egy másik filmfinanszírozó szerv is, hogy pótolja a hiányt, ha már Vajnának nincs érzéke ahhoz, hogy a magyar történelmet megidéző (kurzus-) filmek készüljenek.

A Magyar Idők feljelentgetős kultúrharcának egyébként nem Prőhle Gergely az első áldozata, ez a cím a Balassi Bálint Intézet éléről leváltott Hammerstein Juditot illeti. Az ő bűne is az volt, hogy általa vezetett intézmény programjai túl liberálisak voltak a Fidesznek.

Az első áldozat – A Balassi Bálint Intézet és a kultúrharc

A Balassi Bálint Intézet az utóbbi években eljelentéktelenedett, és vezetője, Hammerstein Judit menesztése alighanem megpecsételi a sorsát. Úgy tűnik, az intézet programjai túl liberálisak voltak a Fidesznek.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.