Simicska Lajos hózentrógere és az örökkévalóság

  • narancs.hu
  • 2014. április 11.

Villámnarancs

Orbán Viktor hátizsákja igenis nagyon jó helyen lesz a Nemzeti Múzeumban. De kellene oda még valami, amiből az utókor megértheti, hogyan teltek napjaink a 2010-es években.

Antall József pizsamája és Gyurcsány Ferenc tolla mellé, a Nemzeti Múzeum raktárába kerül Orbán Viktor hátizsákja, amelyről a bulvársajtó már korábban kellő részletességgel számolt be. A kormányfő maga választotta ki, milyen tárgy képviselje őt az utókor színe előtt – és jól döntött. Medgyessy az uniós csatlakozás aláírásához használt tollat adta oda, Orbán egy focivébés táskát. Bajnaitól nem kért a múzeum semmit.

Mindez méltó és igazságos – így telik-múlik életünk, együtt velük. De ha valaki húsz, harminc vagy száz év múlva meg akarja érteni, mi történt ezzel az országgal Orbán Viktor kormányzása alatt, és egyáltalán, a rendszerváltás óta eltelt negyedszázadban, annak ez kevés lesz. Ezért azt javasoljuk a Nemzeti Múzeumnak, hogy kérje el Simicska Lajos hózentrógerét.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Kérje el, és állítsa ki ezzel a fotóval együtt! Pontosan így, kitakart szemekkel, hiszen immár külön törvény igyekszik elérni, hogy Orbán legfélelmetesebb harcostársáról ne lehessen fényképet közölni. Jó, hát legyen, emlékezzünk erre is!

2114-ben már csak a történészek fogják ismerni Simicska Lajos nevét, de ha hallgat ránk a tisztelt múzeum, akkor a figyelmes múzeumlátogató száz év múlva és háttértudás nélkül is megérezhet valamit ennek az időszaknak a levegőjéből. Az látszik majd azon az elképzelt tárlaton, az a drámai tény válik nyilvánvalóvá, hogy nekünk oligarchából is csak ilyen jutott. Kicsit sárga, kicsit hózentrógeres, de a miénk. Íme korunk hőse, Simicska Lajos.

Sikeres kormányközeli vállalkozó a 2010-es évek elején – ez lesz a vitrin aljára írva. Benne egy fotó és egy hózentróger. A látogatók, unokáink, dédunokáink elolvassák majd, nyolc másodpercig merengenek, és együttérző mosollyal elfordítják arcukat.

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.

Mindenki a helyére

Mit gondol Orbán Viktor és a Fidesz a nőkről? Hogyan kezeli őket? És mit gondol ugyanerről a magyar társadalom, és mit a nők maguk? Tényleg a nők pártja a Fidesz? Ezeket a kérdéseket próbálja megválaszolni a kötet többféle aspektuson keresztül. Felemás sikerrel.

„Én valami kevésbé szelídet kerestem”

  • Mink András

„A be nem illeszkedés vonzó távlatát nyújtották nekem” – olvasható Kenedi János szellemi ébredésének történetéről számot adó, Elhülyülésem története című 1977-es írásában, amelyet Kovács András nevezetes körkérdésére (Marx a negyedik évtizedben) írt válaszul.

Megint dubajozás

Alacsony belépési küszöb, mesés hozamok, könnyű meg­gazdagodás, örök élet: ezek közül az első kettőt biztosan ígérik a mesés dubaji ingatlanbefektetési ajánlatok. Pedig az előrejelzések szerint akár egy éven belül kipukkadhat az ingatlanlufi.

A beismerés semmis

Az ügyész kizárását kezdeményezte a védelem, a különböző tit­kos­­szolgálati szervek más-más leiratot készítettek ugyan­arról a hangfelvételről – bonyolódik a helyzet abban a büntetőperben, amelynek tárgya a Nyugat-Európába irányuló illegális kutyaexport.