Szenvedélybetegsége miatt 2. – Még egyszer egy módosító javaslatról

  • narancs.hu
  • 2013. június 1.

Villámnarancs

Szenvedélybetegsége miatt című Villámnarancs-bejegyzésünkben – amint arra néhány olvasónk is felhívta figyelmünket – benéztünk egy fideszes módosító javaslatot. Átrágtuk újra, valóban tévedtünk, a gyorsaság ezúttal hátrányunkra vált. Itt a korrekció.

A sokadik nekifutásra elfogadott választási eljárási törvényhez újabb kormánypárti módosító javaslatcsomag érkezett, amelynek egyik pontja a gondnokság alá helyezés és a választójogból kizárás részleteit szabályozza. Bejegyzésünk állításával ellentétben ez most kivételesen egy előremutató, a hazai jogszabályt az európai normák felé közelítő megoldás – még ha első olvasatra ez nem is nyilvánvaló.

Magyarország Kiss Alajos magyar állampolgárral szemben 2010-ben pert veszített a strasbourgi emberi jogi bíróságon, ugyanis az addigi alkotmányos előírások szerint mindenki, akit cselekvőképességében a bíróság korlátozott, automatikusan elveszítette a választójogát is. E megoldás azonban túl általános, és túl széles körben zárt ki automatikusan állampolgárokat a választásra jogosultak köréből, és ezzel megsértette az emberi jogok európai egyezményét. Kiss Alajos kártérítést kapott, a magyar jogalkotó pedig két évvel később az új alaptörvényben rendezte a kérdést. Ez az újítás azon kevés alkotmányos reformok egyike, amelyek követték és elfogadták az európai normákat. Az alaptörvény szövege szerint nem rendelkezik választójoggal az, akit „belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt”.

Ezt követően tehát nem automatikusan zárja ki a gondnokság a választójogosultságból az érintettet, hanem a gondnokság alá helyezésről szóló ítélettel együtt – és minden egyes esetben magának a bírónak kell döntést hozni arról is, hogy az illetőt a cselekvőképessége korlátozása mellett megfosztja-e a választójogától is, vagy sem.

Azonban a jelenlegi jogrendszer a magyar bíráknak semmilyen támpontot nem ad – nem is igen adhat, elvégre mi alapján döntheti el egy bíró, hogy ki rendelkezik elégséges belátással a politikai részvételi jogok gyakorlására. Nézzük a már említett Kiss Alajos példáján keresztül: őt mániás depressziója miatt helyezte a bíróság gondnokság alá. Betegségének következményeként időnként agresszívan viselkedett, és felelőtlen költekezésbe is kezdett. Mivel a bírói döntés ellen nem fellebbezett, feltételezhetően ő maga is elfogadhatónak tartotta a korlátozást. De ez jelenti-e azt, hogy Kiss Alajos nem ért a politikához, nem tudja belátni a politikai döntései következményeit? Egyáltalán, ki és hogyan, milyen mérce szerint tudná ezt eldönteni?

Lesz vigasz

Lesz vigasz

Fotó: Mészáros Márton/MTI

Az általunk félreértett törvényjavaslat ebben próbál a bíráknak segíteni. A tervezet szerint amikor a bíró a gondnoksági tárgyaláson arra jut, hogy az illetőnek korlátozni kell a cselekvőképességét, akkor a választójogból is ki kell zárni az érintettet, ha belátási képessége „a) pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy b) pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt tartósan teljes mértékben hiányzik”. Magyarán: ha a bíróság e két indok valamelyike miatt korlátozza egy állampolgár cselekvőképességét, akkor ez a választójogból való kizárással is jár. E ponton most ne bocsátkozzunk találgatásokba, hogy ez kiállja-e az európai emberi jogi bíróság esetleges próbáját. Ami a mi szempontunkból fontos: a tervezet nem azt jelenti, hogy bárki, aki szenvedélybeteg, kizárható a választójogból – a szabályozás csak és kizárólag a bírósági gondnoksági tárgyalásokra vonatkozik, márpedig a szenvedélybetegség nem automatikusan eredményez gondnoksági eljárást.

Az már más kérdés, hogy mindaz, amit első olvasatra vélelmeztünk – a jelenlegi jogalkotás színvonala, a választójog állandó buherálása, a kisebbségekkel szembeni mindenfajta megértés és tolerancia hiánya miatt –, abszolút hihető volt. Hál’ istennek, tévedtünk. Amiért persze elnézést kérünk.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.