Szóljon már valaki Orbánnak: nem a magyarokkal van baja Brüsszelnek, hanem a lopással és az elnyomással

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 11.

Villámnarancs

Havasi Bertalan, még nem késő!

Borús videót töltött fel nemrég Facebook-oldalára Orbán Viktor, aki nemsokára hét percben érvelhet a Sargentini-jelentés ellen. És fog, az biztos. Ezt a mondatot tudta elmondani a mostani üzenetben, benne is van nagyjából minden a NER-ről, Orbánról:

„Az ítéletet már előre megírták, én most azért megyek Brüsszelbe, hogy megvédjem Magyarországot és a magyar embereket az igazságtalan vádakkal és hazugságokkal szemben.”

false

 

Fotó: MTI

No comment.

Alapos cikkünkben leírtuk, milyen pontokban szerepelnek – a migráción kívül – kritikák:

  • az alkotmányos és a választási rendszer működése;
  • az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai;
  • a korrupció és az összeférhetetlenség;
  • a magánélet védelme és az adatvédelem;
  • a véleménynyilvánítás szabadsága;
  • a tudományos élet szabadsága;
  • a vallásszabadság;
  • az egyesülési szabadság;
  • az egyenlő bánásmódhoz való jog;
  • a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem;
  • a gazdasági és szociális jogok.

 

Csak hogy tisztán lássunk. Ez nem a „magyarokról” szól, hanem az Orbán-rendszerről, a NER-ről. Óriási különbség.

(Nyugi, tudja ő is.)

Frissítés: több olvasónk is megírta, hogy Orbán ma nem is Brüsszelbe megy – ahogy ő mondta –, hanem Strasbourgba.

 


Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.