Tarlós pontosított, semmi baja az értelmi fogyatékosokkal, csak Tordait kritizálta

  • narancs.hu
  • 2019. szeptember 14.

Villámnarancs

Budapest jelenlegi vezetője nem érti, miért problémás a közbeszédben negatív jelzőként használni az értelmi fogyatékossággal élő emberek állapotát.

Tarlós István a Népszava megkeresésére reagált érdekes módon, miután mint ismert centikről, megafonba üvöltve küldte el Tordai Bencét, amiért a Párbeszéd országgyűlési képviselője megkérdezte tőle: hajlandó-e vitázni Karácsony Gergely ellenzéki főpolgármester-jelölttel.

Tarlós eközben úgy fogalmazott: "Magyarországon ma elég furcsa világot élünk, a szellemi fogyatékosokat el kell viselni".

A vitában érvelni illik, nem fogyatékosozni - Ezt üzeni Tarlósnak az értelmi fogyatékosok érdekvédelmi szövetsége

Meg azt, hogy közszereplő vagy hivatalos személy semmilyen körülmények között nem alkalmazhatja ezeket a kifejezéseket sértésként, mert az káros és diszkriminatív.

Telefonon próbálta meg a lap megtudni, miért fogalmazott Tarlós sértőn, miközben Tordai Bencét becsmérelte. Ennek a kísérletnek egészen hamar vége lett, de ezt követően Tarlós sms-ben magyarázkodott.

"Egyébként erőltetett heccelési kísérlet. Az értelmi fogyatékosokkal semmi bajom. A ripacskodó Tordait kritizáltam, mint annyian mások. Kár hergelni olyan embereket, akiket eszembe sem jutott megbántani. Arra utaltam, Tordai talán nincs ítélőképessége 100 százalékos tudatában. Ami nem szégyellnivaló, de nem biztos, hogy politikai vezetőnek kell állnia" – reagált Tarlós István főpolgármester.

Egy következő üzenetben még hozzátette, Tordai szerinte nem politikai ellenfele, csak "egy hírhedt provokátor". Szerinte pedig "nem illik köztéri ünnepségeket alpári módon megzavarni", de ez "úgy látszik, Karácsonyék vitastílusa".

Tarlós István természetesen nem érti, hogy kultúrember akkor sem fogalmaz ily sértőn, ha csak egy bizonyos valakit akar szapulni, mert ezzel akarva-akaratlanul mégis csak egy egész társadalmi csoportot aláz meg, ahogy valószínűleg abba se gondolt bele még egy kósza gondolat erejéig sem, miért rendkívül káros ily módon megnyilvánulni.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.