A magyarországi tranzitzónák működését, valamint a magyar menekültügyi és idegenrendészeti eljárásokat érintő magyar jogszabály jelentős része sérti az uniós jogot – közölte az ügyben vizsgálódó, úgynevezett főtanácsnok álláspontját a luxembourgi székhelyű EU-bíróság csütörtökön.
Az Európai Bíróságon az Európai Bizottság indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a menedékjog iránti kérelmek benyújtására a magyar-szerb határon létrehozott tranzitzónák működésével, valamint a magyar menekültügyi és idegenrendészeti eljárásokkal összefüggésben.
Az uniós szerződések betartásának őreként is fellépő brüsszeli végrehajtó testület azt rója fel Magyarországnak, hogy megsértette a nemzetközi védelem iránti kérelmekhez, a menedékkérők tranzitzónákban történő jogellenes őrizetben tartásához és az unión kívüli országok jogellenesen az EU-ban tartózkodó állampolgárainak kiutasításához kapcsolódó eljárási garanciákat.
Indítványában Priit Pikamae észt főtanácsnok közölte, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtására a szerb-magyar határon létrehozott tranzitzónába való belépési kötelezettség, valamint a belépésre jogosultak számának drasztikus korlátozása "akadályozza, hogy a kérelmezők megfelelően benyújtsák kérelmüket".
Véleménye szerint az úgynevezett befogadási irányelv értelmében őrizetnek minősül az, ha a nemzetközi védelem iránti kérelem vizsgálata alatt az érintettet bármely tranzitzónában helyezik el. Az pedig, hogy valamennyi menedékkérőt tranzitzónában helyezik el, sérti a befogadási irányelvet.
Pikamae kijelentette, hogy a nemzeti eljárásra vonatkozó magyar szabályok nem tartják tiszteletben a határon folytatott eljáráshoz kapcsolódó azon uniós követelményt, amely szerint a nemzetközi védelmet kérelmezőket nem lehet négy hetet meghaladóan a tranzitzónában tartani.
Emlékeztetett arra, hogy az uniós jog lehetővé teszi az eltérést a határon folytatott eljárástól, amennyiben a nemzetközi védelem iránti kérelmet egyszerre benyújtó, nagyszámú nem uniós állampolgár vagy hontalanok tömeges érkezése válsághelyzetet okoz. Véleménye szerint azonban a jelen ügyben nem alkalmazható a jogszabálytól való eltérés, és Magyarország erre vonatkozó érvét el kell utasítani.
A főtanácsnok azt is közölte, hogy Magyarország a vonatkozó uniós irányelvet nem ültette át helyesen a nemzeti jogába, ugyanis a magyar szabályozásból nem derül ki világosan és egyértelműen, hogy a menedékkérőket ténylegesen megilleti-e az a jog, hogy kiutasításuk elleni fellebbezésük elbírálásának ideje alatt a tagállam területén maradhatnak. A magyar jogszabály tehát a menedékkérőket megfosztja a kiutasítási eljáráshoz fűződő biztosítékoktól, ezért sérti az uniós irányelvet.
A felsorolt indokok alapján a főtanácsnok azt javasolja az uniós bíróságnak, hogy adjon helyet az Európai Bizottság keresetének.
A főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot, az ügy érdemi tárgyalása csak ezután kezdődik, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy döntéshozatalkor a testület gyakran azonos álláspontra helyezkedik az ügyek előzetes vizsgálatával megbízott főtanácsnokkal.
(MTI)
