Az ő terve miatt érezték az Indexnél, hogy veszélyben a függetlenségük

  • narancs.hu
  • 2020. június 25.

Villámnarancs

Gerényi Gábor, akit újabban csak a NER-es Vaszily Milkós barátjaként emlegetnek, azt magyarázza, mi volt a terve.

Mint arról mi is beszámoltunk, a 24.hu vasárnap megírta, hogy az Index vezetésével olyan átalakítási tervet közöltek a múlt héten, amelynek nyomán a szerkesztőség egy részét külsős cégekbe szerveznék ki. A portál úgy értesült, hogy az egyik ötletgazda Gerényi Gábor, az Azonnali résztulajdonosa, aki nemrég tanácsadóként jelent meg a lap életében (és 1999-ben az Index társalapítója és társtulajdonosa). Nem sokkal ezután az Index szolgálati közleményben hozta a nyilvánosság tudtára, hogy veszélyben a függetlenségük.

A 444.hu cikke szerint "Gerényi feltűnése azért is volt baljós jel, mert ő ismerten annak a Vaszily Miklósnak a barátja, aki a néhány hónapja vette át az Index hirdetéseit és üzleti ügyeit kezelő Indemedia-cégcsoport vezetését. Vaszily Miklós pedig Mészáros Lőrinc első számú médiaembere, aki az MTVA-t, majd Echo TV-t igazgatta sokáig, korábban kulcsszerepet játszott az Origo átfazonírozása során is, és jelenleg is vezeti a TV2 igazgatóságát."

Nos, a blogján most maga Gerényi magyarázza, milyen kiszervezési tervekkel állt elő az Index átalakítására. Többek között azt írja:

"Sosem voltam semmilyen hatalom embere, saját vállalkozásaimban megbízóimnak dolgozom, és nagyon szeretek gépeket, cégeket, életeket üzembe helyezni, beindítani."

"A hazai szekértábor-akolmeleg szisztémát nem fogadom el, szóba állok bárkivel, véleményemet pedig sem pozitív, sem negatív irányba befolyásolja, hogy ki mondja még azt rajtam kívül."

"Amit nem szoktam: megszüntetni, szétverni, összebarmolni bármit is. Nem hiszem, hogy bárki példát tud hozni ilyesmire a pályafutásomból, mostanában viszont mégis ezzel vádolnak. A módszert, amit az Indexnek ajánlottam, szokatlannak és helytelennek nevezte több pályatársam – én viszont hiszek az ilyen szokatlan megoldásokban, néha nem megy másképp."

"A hosszúra nyúlt elméleti kitérő után: hogy jön mindehhez a kiszervezés? Hát úgy, hogy a 20-as évek várhatóan további tartalomdisztribúció-koncentrálódást hoznak, a nagy médiacégek világszerte arra készülnek, hogy erre a tevékenységre koncentráljanak – amellett, hogy a tartalomkészítés pénzelésében is részt vesznek, egy jól működtethető rendszerben: minden tartalomba fektetett fillérhez szigorú, jól követhető megtérülési mutatók tartoznak. Az állandó, havonta fizetendő költségeket mindenki próbálja alacsony szinten tartani, és minden gyártást projektalapon vizsgálnak – behozza-e a költségeket és az elvárt hasznot."

Innentől pedig jöjjön a tényleges tervem: ez nem arról szólt (a hírekkel ellentétben), hogy az Index.hu álljon át teljesen erre a modellre, hanem arról, hogy tegyen egy kicsi, de nagyon határozott lépést ebbe az irányba, amely sikeresség esetén tovább folytatható.

Próbáljuk ki két vagy három, most még belsős rovattal azt, hogy működtethető-e külső, önálló egységként. A peremfeltételeket maximálisan ösztönzőnek kell beállítani, ez alapfeltétel – válság ide vagy oda, senkinek a munkahelye nem szűnhet meg, de átkerül egy Index-rovat-leányvállalatba, ahol a fizetést és a hosszú távú Index-beszállítói státuszt kemény szerződés garantálja. A leányvállalatban az újságírók ösztönzés- vagy prémiumképpen tulajdonrészt kapnának az idők során, az elkészült tartalmak jogai pedig (mint a Totalcar esetében is) szintén a leányvállalatban maradnának, az újságírók tulajdonában, és ők maguk értékesíthetnék azt más platformokra is (könyv, tévéműsor, megfilmesítés és hasonlók fordultak már elő az Index történetében)."

"A leányvállalatok önálló márkanevet kaphattak volna igény szerint, amit az Index bevezet és értékessé tesz – az ott dolgozók javára. A márkák menedzselésében az ország egyik legjobb reklámszakembere, Erdélyi Zsolt segített volna nekik."

"Ebben a rendszerben a függetlenség véleményem szerint nem csökkent, hanem nőtt volna – hiszen a tartalomkészítés felelőssége és ellenőrzése teljes egészében kikerült volna a politikailag kitett központi cégből, és dolgozói vezetés alá került volna formailag és jogilag is. Az alternatív forgalomszerzési technikák pedig garantálták volna, hogy a tartalmak akkor is eljutnak olvasóikhoz, ha az Index-címlap nem tálalja őket elég erősen."

"És még valami, talán a lényeg – a rendszer hosszú távon az együtt sírunk-együtt nevetünk alapján működött volna, így a rovat által generált hirdetésbevétel függvényében akár jelentős plusz bevételrészesedéssel jutalmazta volna az anyagilag is jól teljesítő műhelyeket. A sportrovat egy gigantikus olimpiai szponzorációval például komoly extra bevételrészesedéshez juthatott volna."

"Nagyon fontos részletkérdés, hogy az érzékeny közéleti-politikai tartalmakat semmilyen esetben sem szabad kiszervezni, azt a központi cégnek közvetlenül kell kezelnie a továbbiakban is. A kiszervezésnek tehát politikai vonatkozása egyáltalán nem lett volna, viszont a kiszervezett rovatok a továbbiakban formálisan és ténylegesen is mentesülntek volna a politikai csatározások okozta problémák nagy részétől – minél ügyesebbek és önállóbbak, ezáltal függetlenebbek, annál inkább" – írja egyebek mellett hosszú blogbejegyzésében Gerényi Gábor.

Index: a függetlenség látszata és vége

A portál már hosszú évek óta veszélyben volt, és nem rajtuk múlt, hogy eddig így megtarthatták. „Évek óta a frontvonalban érezzük magunkat. Mint egy világháborúban. Hol a Vörös Hadsereg söpör át rajtunk, hol a Wehrmacht, mi meg csak kapkodjuk a fejünket" - írta az Index két évvel ezelőtti „Szolgálati közleményében" annak alkalmából, hogy a felületükön megjelentettek egy „függetlenségi barométert".

Neked ajánljuk