Van új ellenség: Semjén már rég bekeményített volna

  • narancs.hu
  • 2016. december 5.

Villámnarancs

Csak a románok miatt rosszak a román-magyar kapcsolatok.

Egyebek mellett ezt tudta mondani a magyar miniszterelnök-helyettes mai sajtótájékoztatóján, amit Németh Zsolttal tartott a külügyi bizottság zárt ülése után, amelyen áttekintették a december 11-ei romániai választások előtti helyzetet.

„A mi kezünk mindig ki volt nyújtva, és most is ki van nyújtva;

nem rajtunk múlik az, hogy ilyen állapotok vannak Romániában,

és ide jutott a magyar-román viszony” – mondta Semjén, bár ezzel valószínűleg nem Szijjártó Péter húzására utalt, aki megtiltotta, hogy diplomatáink részt vegyenek a Románia nemzeti ünnepe alkalmából szervezett fogadásokon, amire Basescu volt román államfő úgy vágott vissza, hogy „Románia határa a Tiszáig tart”.

Az eset kapcsán két napja írtuk ezt: „Amúgy ez ugyanaz a Basescu, aki néhány éve még Orbán Viktor vállát lapogatta (és viszont) nagy barátságban; az orbánista média akkoriban nem győzte hangsúlyozni a román-magyar viszony soha nem látott harmonikusságát. Továbbá: a Fidesz (vagy valamely leágazása) 2002. december 1-jén a budapesti Kempinski előtt tüntetett, mert a román miniszterelnök (Nastase) ott adott fogadást nemzeti ünnepük tiszteletére, amelyen a magyar kormányfő (Medgyessy) is megjelent. Ám hét év múlva, még mindig ellenzékben, de már a biztosan bekövetkező kormányzásra készülve ugyanez a Fidesz erdélyi emberét, az RMDSZ (utóbb csúfos kudarcba fulladt) leváltására kinézett Szász Jenőt küldte a bukaresti elnöki palotába december 1-jén, hogy Orbán akkor cimborájával, Basescu államfővel együtt ünnepelje december 1-jét, Nagy-Románia megszületését. Most a politika perifériáján, egy a parlamentbe jutásra kevéssé esélyes kis párt vezetőjeként ugyanez a Basescu handabandázik, lényegében háborút vizionálva. A kör bezárult”.

De mit akar Semjén?

Úgy tűnik, semmi mást, mint bekéredzkedni a játszótérre és szétcsapni a homokozó lapáttal. Ez a „kinyújtott kezes” szöveg tényleg az óvoda kiscsoport, és ha még azt is hozzátesszük, hogy az index tudósítása szerint „a miniszterelnök-helyettes megjegyezte, hogy ha „egyáltalán” érheti kritika románügyben a magyar külpolitikát, akkor az maximum annyi lenne, hogy korábban az asztalra kellett volna csapni”, akkor tényleg csak szégyenkezni tudunk azon, hogy állítólag ez az ember képviseli a határon túli magyarok érdekeit.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.