Egyebek mellett ezt tudta mondani a magyar miniszterelnök-helyettes mai sajtótájékoztatóján, amit Németh Zsolttal tartott a külügyi bizottság zárt ülése után, amelyen áttekintették a december 11-ei romániai választások előtti helyzetet.
„A mi kezünk mindig ki volt nyújtva, és most is ki van nyújtva;
nem rajtunk múlik az, hogy ilyen állapotok vannak Romániában,
és ide jutott a magyar-román viszony” – mondta Semjén, bár ezzel valószínűleg nem Szijjártó Péter húzására utalt, aki megtiltotta, hogy diplomatáink részt vegyenek a Románia nemzeti ünnepe alkalmából szervezett fogadásokon, amire Basescu volt román államfő úgy vágott vissza, hogy „Románia határa a Tiszáig tart”.
Az eset kapcsán két napja írtuk ezt: „Amúgy ez ugyanaz a Basescu, aki néhány éve még Orbán Viktor vállát lapogatta (és viszont) nagy barátságban; az orbánista média akkoriban nem győzte hangsúlyozni a román-magyar viszony soha nem látott harmonikusságát. Továbbá: a Fidesz (vagy valamely leágazása) 2002. december 1-jén a budapesti Kempinski előtt tüntetett, mert a román miniszterelnök (Nastase) ott adott fogadást nemzeti ünnepük tiszteletére, amelyen a magyar kormányfő (Medgyessy) is megjelent. Ám hét év múlva, még mindig ellenzékben, de már a biztosan bekövetkező kormányzásra készülve ugyanez a Fidesz erdélyi emberét, az RMDSZ (utóbb csúfos kudarcba fulladt) leváltására kinézett Szász Jenőt küldte a bukaresti elnöki palotába december 1-jén, hogy Orbán akkor cimborájával, Basescu államfővel együtt ünnepelje december 1-jét, Nagy-Románia megszületését. Most a politika perifériáján, egy a parlamentbe jutásra kevéssé esélyes kis párt vezetőjeként ugyanez a Basescu handabandázik, lényegében háborút vizionálva. A kör bezárult”.
De mit akar Semjén?
Úgy tűnik, semmi mást, mint bekéredzkedni a játszótérre és szétcsapni a homokozó lapáttal. Ez a „kinyújtott kezes” szöveg tényleg az óvoda kiscsoport, és ha még azt is hozzátesszük, hogy az index tudósítása szerint „a miniszterelnök-helyettes megjegyezte, hogy ha „egyáltalán” érheti kritika románügyben a magyar külpolitikát, akkor az maximum annyi lenne, hogy korábban az asztalra kellett volna csapni”, akkor tényleg csak szégyenkezni tudunk azon, hogy állítólag ez az ember képviseli a határon túli magyarok érdekeit.
