Visszhang

Jóllehet csak kislemezt árultak az Oláh Krisztián Quartet lemezbemutató koncertjén, magyarázkodnia azért nem kell a 29 éves zenekarvezetőnek.

Kevés nagyszerűbb dolog akad ezen a világon, mint az éjszakai csillagos eget bámulni – pláne, ha az ember tudja is, mit lát odafenn.

Mind ismerünk olyan embereket, akik egy udvariassági kérdésre – hogy vagy? – igyekeznek valódi választ adni.

Kakukktojás a minimalizmus úttörő zeneszerzőjének életművében ez a darab: 1993-ban született egy balett-társulat megrendelésére, akkor még csak zongorára.

Scott Hansen immár 23 éve készíti Tychóként a zenéit, mindvégig jól felismerhető stílusban, ugyanakkor az életművön belüli evolúció cáfolhatatlan nyomaival.

Celerino figlio di puttana – énekli, vagy inkább csak úgy üvölti bele a száguldásba motorkerékpárjáról Pierfrancesco Favino (a modern kori olasz bűnfilmek címeralakja) Stefano Sollima 2012-es filmjének, az A.C.A.B. – Minden zsaru rohadéknak a bevezető kockáin.

Van egy kép, ami be­égett a Franz Ferdinandról.

Cseh Tamást megidézték már teátrálisan, érzelgősen és minden különösebb felhajtás nélkül is.

Kosztolányi már jóval hamarabb bevette magát Velencébe, mint Szerb Antal, csak éppen nem gyártott hozzá mitológiát.

A szovjet zeneszerző tizenöt vonósnégyest írt, az első ötöt 1938 és 1952 között, még Sztálin halála előtt.

Cameron Diazt több mint tíz éve, a 2014-es Annie óta nem láthattuk semmiben; ha pedig a valóban emlékezetesebb szerepeiig akarunk visszamenni, nyugodtan ugrálhatunk még pár évet a múltba.

A regény főhősének, a huszonkét éves Desági Antalnak már a neve is beszédes: Antinak hívja mindenki.

A népek kohója hideg volt, fáztak benne cudarul a népek, nem is volt mind rendesen felöltözve.

Iggy Pop időnként felfedez magának zenekarokat, majd interjúiban lelkesen nyilatkozik róluk, és a rádióműsorában is rendszeresen lejátssza da­lai­kat.