Új filmje egyfelől magán viseli az ezredfordulós mozaikfilmek jegyeit (pl. Bábel; Traffic; Magnólia; Ütközések), másfelől az a vibráló posztmodern energia hajtja, mint a rendező még korábbi sikerét, A lé meg a Lolát (1998). A rendező nagy elánnal száguldozik a megannyi szereplő között, vadul cikázva szándékoltan amatőr musicalbetétek, animációs intermezzók és légibalett performance-ok között, Kenyától az esőáztatta Berlinen át egy menekülteket szállító bárka gyomráig. Az ambíció nyilvánvaló: diagnosztizálná a modern német társadalmat gyötrő nyavalyák hosszú sorát; a középosztály megalkuvását, a geopolitikai és klímakrízis iránti közömbösséget, a fiatalok céltalan sodródását. Az egész omladozó kócerájt pedig csak az agyonhajszolt, alulfizetett bevándorlók láthatatlan hada tartja fenn. Az üzenet nemes, de a megvalósítás némileg széttartó és terjedelmes.
A mágikus realista családregény középpontjában a kaotikus Engels família áll, amelynek minden tagja valamilyen első világbeli szociális kórságot testesít meg.
A családfő Tim (Lars Eidinger) még mindig társadalmilag elkötelezett balos értelmiséginek képzeli magát, miközben multiknak agyal ki greenwashing kampányokat, Milena (Nicolette Krebitz) fehér bűntudatát NGO-s projektmenedzsmenttel enyhíti Kenyában, miközben Frieda lányuk (Elke Biesendorfer) két klímaaktivista kampány között berlini klubokban fedezi fel a pszichoaktív szereket és saját fluid szexualitását, ikertestvére, Jon (Julius Gause) pedig a valóságot maga mögött hagyva egy online VR-játékba temetkezik. A viszonyokat tovább bonyolítja, hogy Milenának van egy kisfia (Elyas Eldridge) egy kenyai liezonból, aki minden második hetet Engelséknél tölt. Bár egy fedél alatt élnek, régen elvesztették egymással a kapcsolatot. Amikor bejárónőjük – akinek a vezetéknevét sem tudják – váratlanul meghal a konyhájukban, helyettest kell találniuk. Vagyis inkább a helyettes találja meg őket. A titokzatos, érzékeny Farrah (Tala Al-Deen) menekültként érkezett Szíriából egy bizarr LED-lámpával és sötét traumákkal felszerelkezve, készen arra, hogy megváltsa a széthulló családot és saját magát is.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!