A zenekar a Budapestet is érintő 2022-es turnéja után ráérősen állt neki az új dalok megírásának, amelyeket végül Los Angelesben rögzítettek Greg Kurstin szuperproducer segítségével. Közben kiadóváltás is történt: a független Dirty Hit után már egy fajsúlyos labelnél, a Columbiánál jelent meg a beszédes című The Clearing. Az újrakezdés új imidzzsel az igazi, ami a Wolf Alice esetében azt jelenti, hogy Ellie Rowsell énekesnő sötétre festette a haját, letette a gitárját, dögös cuccokat szerzett be – popdíva született.
A hangzás is poposabb lett a megszokott indie rockhoz képest, de nem igazán világos, hogy a Wolf Alice pontosan mit akart ezzel az albummal. Abban még nincs semmi rossz, ha egy rockzenekar poposabb irányba indul, de ahhoz jó dalok kellenének. Saját bevallásuk szerint ez egy 70-es évek ihlette anyag, persze szigorúan jelen idejű megszólalással. Ettől függetlenül a tagok a Beatlest jelölték meg elsődleges forrásnak, és ez hallatszik a Bread Butter Tea Sugarben, valamint a When I’m Sixty-Four komoly változatának tekinthető Play It Outban. De még ezek a dalok is meglehetősen középszerűek, és a tartósan alacsony színvonal csak a végén javul valamennyire. A dobos Joel Amey által írt és énekelt, családfakutatással foglalkozó White Horses, valamint a záró The Sofa egyaránt jól sikerült. Talán élőben jobban működnek ezek a dalok – november 11-én Budapesten is kiderül.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
