Zene

A Kossuth-díjas énekessel az Aréna-koncertjéről és a politikus albumokról is beszélgettünk. Ízelítő a csütörtöki Narancs nagyinterjújából.

Az újra kvartettben játszó énekesnővel kétlaki európai élet előnyeiről is beszélgettünk.

Működésének 10. évfordulóját ünnepli a keleti parti zenei színtér egyik legfontosabb vegykonyhája, a tengerentúli Brainfeeder kiadó.

„Zeneakadémiai osztálytársammal, ifj. Kurtág Györggyel baráti kapcsolatom alakult ki. Sokat jártam hozzájuk, a papája tanított is, s tulajdonképpen rajtuk keresztül ismertem meg azt a művésztársaságot, ami szembement a hivatalos kultúrával, és egy teljesen más értékrendet képviselt, mint amiről addig tudtam” – mesélte tíz évvel ezelőtt egy interjúban, és ezzel akaratlanul is különleges fénnyel vonta be azt az időszakot – a hetvenes évek közepét –, amelyet a többség langyosnak, szürkének és izgalommentesnek tart.

Húsz éve ugyanez volt a baj.

Nem szereti, hogy sokan még ma, 75 évesen is avantgárdnak tartják, s valóban, művei egyre inkább klasszikussá válnak.

Vajon miért érdekelte kevésbé Bach Händelt, mint fordítva? Mit gondolt Beethoven Mozartról, és utóbbi miért szólította papának Haydnt? Mekkora szíve volt Lisztnek? A legnagyobb zeneszerzők barátságainak és ellenszenveinek térképét rajzoljuk meg.

Zenészként kezdte, dolgozott légiutas-kísérőként, majd a legendás Abbey Road stúdióban lett hangmérnök. Közelről figyelhette a Beatles nemrég fél évszázados születésnapjához érkező Fehér Albumának újrakeverését. Az egyik legkeresettebb magyar zenei szakember.

Az év utolsó hónapjaiban remek magyar zenék jelentek meg – ne hagyjuk ki őket!

most kitüntetett figyelmet kap, de azért ne nyugtalankodjunk. A lerágott csontokat elkerüljük. Ez itt a klezmeres, mediterrán, latin kiadás.