Egy történet a Művészetek Völgyéből
Kis-Magyarország
Nem adják fel: Sára és Dávid története
Fukar kézzel méri az állam az ápolási díjat, két rászoruló esetén is csak egy után utal – az alábbi riport arról szól, mit jelent ez a való életben.
MaNcs 30. évf. 51–52. sz. (2018-12-19)
Fukar kézzel méri az állam az ápolási díjat, két rászoruló esetén is csak egy után utal – az alábbi riport arról szól, mit jelent ez a való életben.
Nem tudom, hogy elgondolkozott-e már valaki azon, hogy miért magázza a francia ember az Úristent, amikor az tegezi őt, miközben a magyar, az orosz és az angol pertuban van vele?
Talán már csak a mainál is reménytelenebb magyar időket megélt aggastyánok emlékeznek rá, mikor is volt hazánk legutóbb a Balkán Játékok résztvevője.
Ebben az időben történt, hogy a Császár rendeletet adott ki, hogy Birodalmát írják össze. Ezt az összeírást a NAV, a rendőrség és az idegenrendészet bonyolította le. Mindenki elment a maga szülőhelyére, hogy összeírják.
Egy kalap alá lehet venni minden közszolgát az alkotmánybírótól a NAV-ellenőrön át a sarki rendőrig?
Az ellenzék „kommunistának” nevezi a kormányt, a kormány „kommunistának” nevezi az ellenzéket.
Ül a miniszterelnök a parlamenti bársonyszékében, előbb az előtte heverő iratcsomóba mélyed, majd mégis kénytelen válaszolni az őt kérdező (és filmező) ellenzéki képviselőknek. Áttolják-e a kormánypártok a „rabszolgatörvényt”? Miért nem a kormány nyújtotta be a törvénymódosítást, miért egyéni képviselői indítványként fut az ügy? A kérdésekre reagálva a miniszterelnök először felhívja a figyelmet a jogszabályok elolvasására, majd közli, hogy ül és elvégzi a képviselői munkáját, egyébként szívesen ad interjút, „csak most törvényt kell alkotnunk”, de – ismétli önmagát – később szívesen ad interjút. Jó óra múlva a miniszterelnök már áll, kéz a nadrágzsebben, időnként kényszeredetten mosolyog, néha odasúg valamit a mellette állóknak, vagy éppen a szemével odainti helyettesét.
Egy hete tart a tiltakozás Magyarországon – amikor ezt a cikket írjuk. Elég biztosak vagyunk abban, hogy tart lapunk megjelenésekor és utána is.
Javában készül már a Fidesz az európai parlamenti választási kampányra. Az ellenzék megosztott, többen is abban reménykednek, hogy megugorják az 5 százalékos küszöböt.
Miközben egyre több bíró szólal fel a Handó Tünde-féle önkényes vezetéssel szemben, a kormány különbíróságokhoz rendeli a politikailag kényes ügyeket.
Rég nem látott egységbe terelte az ellenzéki pártokat a „rabszolgatörvénnyel” szembeni fellépés. A Momentum alelnöke és a Párbeszéd országgyűlési képviselője újragondolná a parlamenti és a parlamenten kívüli politizálás lehetőségeit.
Nem a rabszolgatörvény szolgáltatja ki hosszú távon a munkavállalókat, hanem a rosszul működő munkaügyi jogérvényesítés és az igazságtalan adópolitika. Az MTA Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársával önkéntes túlóráról, munkavállalói érdekekről és önbizalomhiányról beszélgettünk.
Pályafutása bővelkedik meglepő húzásokban és fordulatokban. Többnyire úgy tűnt, hogy Jászai Gellért csak a végrehajtója volt a nagyívű beruházásoknak, ám az máig nem derült ki, kik állhattak ezek mögött. Egyik nagy bukása után évekig külföldön dolgozott, de ma már ő a Mészáros-birodalom egyik legfontosabb irányítója.
A gyermekvállalás kaland: a magyar kormány gyártotta akadálypályán különösen. Ez nem változott a „Családok évében” sem, hiába szórtak el rá milliárdokat.
Az ígéret impozáns: zöldenergiára alapozni a kontinens legnépesebb országát! Európa pionírjai lennének, ám energiaforradalmuk nem mentes a látványos ellentmondásoktól. Bemutatjuk a német energiafordulat hátterét és jelenlegi állását.
Ha egyetlen történetbe sűrítve szeretnénk látni, hogyan áll manapság a fiatal irodalom helyzete Magyarországon, elég végignéznünk, hogy mi történt az idei Gérecz Attila-díj körül.
Ha kibontjuk/felütjük ezt a novellafüzért, gyerekkorunk íze köszön vissza.
József Attila elméleti írásai összegyűjtve 1958-ban jelentek meg először, a Szabolcsi Miklós-féle négykötetes életműkiadásban.
A 100 éves ember 101 éves lett: a svéd szerző megírta a világszerte nagy sikert aratott A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt folytatását. Ennek apropóján váltottunk e-maileket.
Az eredetileg 1996-ban kiadott regény magyar fordítását a szerző halálának tizedik évfordulójára időzítette a Jelenkor Kiadó. Vajon nem aggályos-e az újabb recepció szempontjából egy kultikus művet több évtizedes késéssel megjelentetni?
A 2015-ös milánói expó nálunk a hatalmas botrányt kavart sámándobügytől volt hangos, és az onnan érkező hírekbe véletlenül sem keveredett bele a Milánó egyik csatornáján lebegő kis üvegház, a Jellyfish Barge.
minimum százhuszonnégyes! - a magyar narancs magyar irodalmi sikerlistái, 2014–2018
A költőről írt, amolyan összefoglalónak szánt cikkemet ezzel zártam e lapban: „Most, 2003 végén nem tudhatjuk, mi marad meg költészetéből, és aligha lehet megnevezni azt a bizonyos 10-12 verset, amely Gottfried Benn szerint egy nagy költőtől bizonyosan fennmarad. Mindamellett az összes versek kiadása valószínűleg a kimenő év legfontosabb irodalmi eseménye.”
Jézuska, fenyőfa, rénszarvas, hópehely, betlehemi jászol, csordapásztorok, háromkirályok, arany, mirrha, tömjén, mennyből az angyal: a karácsonyi (eklézsia)líra közhelyeit mintha egy adventi szöveggenerátor cserélgetné a hófehér papíron, olykor a legnagyobbak kézirataiban is. A naiv, de nehezen vitatható bölcselem szerint kétféle vers van: az, amelyiknek meg kell íródnia (szinte „megírja magát”, mintegy „megíródik magától”), és az, amelyet akarattal írnak, teljesítménykényszerben, például alkalomra vagy határidőre (feladatköltészetnek hívom az ilyesmit).
Vajon miért érdekelte kevésbé Bach Händelt, mint fordítva? Mit gondolt Beethoven Mozartról, és utóbbi miért szólította papának Haydnt? Mekkora szíve volt Lisztnek? A legnagyobb zeneszerzők barátságainak és ellenszenveinek térképét rajzoljuk meg.
Eredetileg egy lemezre állt össze a csapat, mára az egyik legsikeresebb koncertzenekarrá vált a Budapest Bár. Farkas Róbert alapítóval, zenekarvezetővel beszélgettünk.
Zenészként kezdte, dolgozott légiutas-kísérőként, majd a legendás Abbey Road stúdióban lett hangmérnök. Közelről figyelhette a Beatles nemrég fél évszázados születésnapjához érkező Fehér Albumának újrakeverését. Az egyik legkeresettebb magyar zenei szakember.
Az év utolsó hónapjaiban remek magyar zenék jelentek meg – ne hagyjuk ki őket!
most kitüntetett figyelmet kap, de azért ne nyugtalankodjunk. A lerágott csontokat elkerüljük. Ez itt a klezmeres, mediterrán, latin kiadás.
Huszonkét év után jelentkezik új lemezzel a Balaton, a sajátok mellett Hungária-, Spions-, Illés-, Késmárky Marika- és Cseh Tamás-feldolgozások vannak rajta. Meg egy ma is aktuális Petőfi-vers.
Nem szereti, hogy sokan még ma, 75 évesen is avantgárdnak tartják, s valóban, művei egyre inkább klasszikussá válnak. A zenében derűlátó komponistával életéről és zeneszerzői korszakairól, műveiről, módszereiről és pályatársairól beszélgettünk.
Az interneten senki sincs teljes biztonságban, kár gyenge jelszavakkal tovább könnyíteni a hackerek és adathalászok dolgát. Milyen tipikus hibákat ejtünk, és milyen biztonsági eszközök állnak a rendelkezésünkre? Ennek jártunk utána.
A kormány a családok évének nyilvánította 2018-at. Lehetett volna arról beszélni, hogy mennyire nem magától értetődő entitás a család, hogy mennyi figyelem, energia kell a működtetéséhez. Vagy arról, hogy maga a pokol is lehet. Minderről azonban nem sok szó esett.
Eljátszotta III. Richárdot, megrendezte A salemi boszorkányokat – mindkettőért kapott díjat a színikritikusoktól. A tao-ügytől azonban szomorú lesz, szerinte a szakma árulást követett el. Az interjút mégis a tudománnyal kezdjük. Novemberben ugyanis beválasztották az MTA alapította Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagjai közé.
Újabb tikkasztó év van mögöttünk, és alighanem a következők sem lesznek hűvösebbek.
A karácsony a szocializmus éveiben is fontos ünnep volt, bár a hatalom megpróbálta a saját képére formálni. A gyerekek odahaza Rákosi és Kádár alatt is a Jézuskát várták, ám a hivatalos ünnepségeken, amelyeket több mint három évtizeden át rendeztek meg a Parlamentben, egész más lemez forgott.
Legalább hat nyelven folyékonyan beszélnek, a nyelvtanulás a hobbijuk: ők a poliglottok. De miért jó ez nekik, és hogyan képesek ennyi nyelvtant és szótárt a fejükben tartani?
Kórus alakult súlyos tüdőbetegekből. A cél nem csak a kellemes együttlét: az énekléshez szükséges gyakorlatok hozzájárulnak a légzési nehézségekkel küzdők rehabilitációjához is.
Mikulás-partit rendezett az osztály. Robi élete talán legkedvesebb ajándékcsomagját kapta, és nagyon jól érezte magát. A közeli kollégiumba visszaérve lefeküdt. Másnap a békéscsabai középiskola melletti kollégiumhoz öt rendőrautó és egy mentőautó érkezett.
Nyolcvannégy éves, a Szabadság téri demonstrációk kezdete óta ismerem, de találkoztunk számos tüntetésen is. A Tűzoltó utcai lakásukból vitték el csillagos házba ’44-ben, hogy – sok viszontagság után, nagy szerencsével – oda is térjen vissza. Itt érte ’56 is, még később a demokratikus ellenzék szervezkedése. Itt is beszélgettünk.
Ügyvédi tevékenysége mellett nyolc éve aktív tagja, jelenleg társelnöke a hajléktalanoknak és lakhatási szegénységben élőknek ingyenesen jogsegélyt nyújtó Utcajogász Egyesületnek. Fellépett a hajléktalanok kriminalizációjával szemben, az őrizetbe vettek számára non-stop hívható ügyvédi ügyeletet szervezett, és ellátta a Budapesten eljárás alá vont két hajléktalan védelmét is.
Az első magyar pankrátorok már legendáknak számítanak, és szárnyait bontogatja az utánpótlás. A pankráció mára nálunk is jól szervezett szórakoztatóipari látványossággá és kultiválóinak összetartó közösségévé fejlődött.
A VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan egy kisfilm árából készült, de egy egész generáció ismert magára benne. A december 27-én mozikba kerülő Rossz versekkel a rendező szintet lépett: rendes költségvetésből dolgozott és a főszerepet is magára osztotta.
A terápia annyi, hogy a visszatérők Julia Robertsszel beszélgetnek, és ha ez mégsem lenne elég: a kezelésnek van egy titkos összetevője is.
Szombathelyen Shakespeare legvéresebb drámáját vitte színre death metalra hangolva, első sci-fije, Az Úr hangja pedig nemrég került moziba. Mégis hiányérzete van, mellőzött rendezőnek érzi magát, akkor is, ha ez a Filmalapnak nem tetszik. Ezekről kérdeztük.
Az elmúlt hatvan évben számos film készült Stanisław Lem műveiből, de csak két olyat tudunk mondani, amire sokan emlékeznek.
Az év legnézettebb filmje és legmenőbb sorozata is afroamerikai siker, miközben az Egyesült Államok felé baktató hondurasi és haiti menekültek ügye fekete üggyé is vált. Hova jutott az afroamerikai kultúra az idén, és mi látszik ebből Magyarországon?
Legendásnak mondott magyar humor ide, világbajnok hazai színművészet oda, a sitcom televíziós műfajának meghonosítása feltűnően lassú és nehézkes folyamat volt minálunk.