Szántó Faszi: „A Facebook nem hagyja, hogy a rendes nevünkön hirdessük magunkat”

Zene

Húsz éve ugyanez volt a baj.

Tavaly ünnepelte 30. Születésnapját Üllői Úti Fuck. E heti lapszámunkban az együttes gitáros-énekesével, Szántó Faszival beszélgettünk karrierről, gitározásról és ambíciókról, de szóba került a Józsefvárosi Klub meg az is, hogy miért jó Shadows számokat játszani. Részlet az interjúból:

Magyar Narancs: Amikor 1988-ban indultatok, leginkább a dark-wave volt a menő. Nektek milyen ambícióitok voltak?

Szántó Faszi Gábor: Sose gondolkodtam azon, hogy miért kezdtünk zenélni. Annyi volt az elképzelés, hogy írjunk jó számokat, jó szövegeket, olyat, ami mindannyiunknak tetszik. Nem volt sem lázadás, sem elborulás, csak legyenek jó számok, de azt ne kérdezd, hogy mitől jó egy szám. Példaképünk sem volt, persze sok minden tetszett a Police-tól a Kraftwerken át az AC/DC-ig, az Iron Maidenig, még Nena is bejött, a német lány, aki a 99 Luftballonst énekelte. A magyarok közül talán az LGT meg a Skorpió, amikor a Tátrai gitározott benne. Az underground nem nagyon. De az eszünkbe nem jutott volna, hogy bárkit utánozzunk a felsoroltak közül; csináltuk, ahogy tudtuk, és ez jött ki. Sohasem fordult elő, hogy úgy ültem volna le számot írni, hogy legyen „Iron Maiden-es” vagy „police-os”. És ugyanez vonatkozott a külsőségekre is. Hiába szerettem a metált, eszembe sem jutott volna metálos cuccokat felvenni. Azt hiszem, azért tudtunk az akkori közegből kitűnni, mert a többiekkel ellentétben mi képzettek voltunk, vagyis tudtunk zenélni, ami akkoriban nem volt magától értetődő. Ennek ellenére minket is besoroltak az alternatívok közé, biztos a szövegek miatt.

MN: Meg talán a zenekar neve miatt is.

SZG: Lehet. Az az igazság, hogy ezzel a névvel valahogy mindig megszívtuk. Pedig szerintem sosem volt botrányos, de amikor egy nagy kiadóhoz kerültünk, az volt a céges policy, hogy nem lehet a borítón az, hogy „fuck”. Így lett belőle egy ideig „fá:k”. Az a legviccesebb, hogy most megint ezt kell használni, mert a Facebook nem hagyja, hogy a rendes nevünkön hirdessük magunkat.

A teljes interjút a Magyar Narancs 2019. január 31-én megjelent lapszámában olvashatja el. Az újságra itt lehet előfizetni.

Magyar Narancs - Archívum részletes

A Gomorra óta nem készített hasonló igényű szociodrámát az olasz neorealizmus hagyományát feléleszteni igyekvő alkotó, mint a pesti mozikban most futó a Dogman - Kutyák királya. A kietlen tengerparton kutyakozmetikát működtető kisembernek a helyi gengszterrel kötött barátsága brutális leszámolással végződik.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.