Szántó Faszi: „A Facebook nem hagyja, hogy a rendes nevünkön hirdessük magunkat”

Zene

Húsz éve ugyanez volt a baj.

Tavaly ünnepelte 30. Születésnapját Üllői Úti Fuck. E heti lapszámunkban az együttes gitáros-énekesével, Szántó Faszival beszélgettünk karrierről, gitározásról és ambíciókról, de szóba került a Józsefvárosi Klub meg az is, hogy miért jó Shadows számokat játszani. Részlet az interjúból:

Magyar Narancs: Amikor 1988-ban indultatok, leginkább a dark-wave volt a menő. Nektek milyen ambícióitok voltak?

Szántó Faszi Gábor: Sose gondolkodtam azon, hogy miért kezdtünk zenélni. Annyi volt az elképzelés, hogy írjunk jó számokat, jó szövegeket, olyat, ami mindannyiunknak tetszik. Nem volt sem lázadás, sem elborulás, csak legyenek jó számok, de azt ne kérdezd, hogy mitől jó egy szám. Példaképünk sem volt, persze sok minden tetszett a Police-tól a Kraftwerken át az AC/DC-ig, az Iron Maidenig, még Nena is bejött, a német lány, aki a 99 Luftballonst énekelte. A magyarok közül talán az LGT meg a Skorpió, amikor a Tátrai gitározott benne. Az underground nem nagyon. De az eszünkbe nem jutott volna, hogy bárkit utánozzunk a felsoroltak közül; csináltuk, ahogy tudtuk, és ez jött ki. Sohasem fordult elő, hogy úgy ültem volna le számot írni, hogy legyen „Iron Maiden-es” vagy „police-os”. És ugyanez vonatkozott a külsőségekre is. Hiába szerettem a metált, eszembe sem jutott volna metálos cuccokat felvenni. Azt hiszem, azért tudtunk az akkori közegből kitűnni, mert a többiekkel ellentétben mi képzettek voltunk, vagyis tudtunk zenélni, ami akkoriban nem volt magától értetődő. Ennek ellenére minket is besoroltak az alternatívok közé, biztos a szövegek miatt.

MN: Meg talán a zenekar neve miatt is.

SZG: Lehet. Az az igazság, hogy ezzel a névvel valahogy mindig megszívtuk. Pedig szerintem sosem volt botrányos, de amikor egy nagy kiadóhoz kerültünk, az volt a céges policy, hogy nem lehet a borítón az, hogy „fuck”. Így lett belőle egy ideig „fá:k”. Az a legviccesebb, hogy most megint ezt kell használni, mert a Facebook nem hagyja, hogy a rendes nevünkön hirdessük magunkat.

A teljes interjút a Magyar Narancs 2019. január 31-én megjelent lapszámában olvashatja el. Az újságra itt lehet előfizetni.

Magyar Narancs - Archívum részletes

A Gomorra óta nem készített hasonló igényű szociodrámát az olasz neorealizmus hagyományát feléleszteni igyekvő alkotó, mint a pesti mozikban most futó a Dogman - Kutyák királya. A kietlen tengerparton kutyakozmetikát működtető kisembernek a helyi gengszterrel kötött barátsága brutális leszámolással végződik.

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.