Szántó Faszi: „A Facebook nem hagyja, hogy a rendes nevünkön hirdessük magunkat”

Zene

Húsz éve ugyanez volt a baj.

Tavaly ünnepelte 30. Születésnapját Üllői Úti Fuck. E heti lapszámunkban az együttes gitáros-énekesével, Szántó Faszival beszélgettünk karrierről, gitározásról és ambíciókról, de szóba került a Józsefvárosi Klub meg az is, hogy miért jó Shadows számokat játszani. Részlet az interjúból:

Magyar Narancs: Amikor 1988-ban indultatok, leginkább a dark-wave volt a menő. Nektek milyen ambícióitok voltak?

Szántó Faszi Gábor: Sose gondolkodtam azon, hogy miért kezdtünk zenélni. Annyi volt az elképzelés, hogy írjunk jó számokat, jó szövegeket, olyat, ami mindannyiunknak tetszik. Nem volt sem lázadás, sem elborulás, csak legyenek jó számok, de azt ne kérdezd, hogy mitől jó egy szám. Példaképünk sem volt, persze sok minden tetszett a Police-tól a Kraftwerken át az AC/DC-ig, az Iron Maidenig, még Nena is bejött, a német lány, aki a 99 Luftballonst énekelte. A magyarok közül talán az LGT meg a Skorpió, amikor a Tátrai gitározott benne. Az underground nem nagyon. De az eszünkbe nem jutott volna, hogy bárkit utánozzunk a felsoroltak közül; csináltuk, ahogy tudtuk, és ez jött ki. Sohasem fordult elő, hogy úgy ültem volna le számot írni, hogy legyen „Iron Maiden-es” vagy „police-os”. És ugyanez vonatkozott a külsőségekre is. Hiába szerettem a metált, eszembe sem jutott volna metálos cuccokat felvenni. Azt hiszem, azért tudtunk az akkori közegből kitűnni, mert a többiekkel ellentétben mi képzettek voltunk, vagyis tudtunk zenélni, ami akkoriban nem volt magától értetődő. Ennek ellenére minket is besoroltak az alternatívok közé, biztos a szövegek miatt.

MN: Meg talán a zenekar neve miatt is.

SZG: Lehet. Az az igazság, hogy ezzel a névvel valahogy mindig megszívtuk. Pedig szerintem sosem volt botrányos, de amikor egy nagy kiadóhoz kerültünk, az volt a céges policy, hogy nem lehet a borítón az, hogy „fuck”. Így lett belőle egy ideig „fá:k”. Az a legviccesebb, hogy most megint ezt kell használni, mert a Facebook nem hagyja, hogy a rendes nevünkön hirdessük magunkat.

A teljes interjút a Magyar Narancs 2019. január 31-én megjelent lapszámában olvashatja el. Az újságra itt lehet előfizetni.

Magyar Narancs - Archívum részletes

A Gomorra óta nem készített hasonló igényű szociodrámát az olasz neorealizmus hagyományát feléleszteni igyekvő alkotó, mint a pesti mozikban most futó a Dogman - Kutyák királya. A kietlen tengerparton kutyakozmetikát működtető kisembernek a helyi gengszterrel kötött barátsága brutális leszámolással végződik.

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Egyetemes gyávaság

A gyermekvédelminek csúfolt törvény utóhatása borzolta a kedélyeket az elmúlt hetekben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Június közepén, még a Pride – azóta tudjuk: több százezres – vonulása előtt cikket jegyzett a Hvg360 felületén az egyetem Pszichológiai Intézetének három oktatója.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.