Lemez

Az X-akta

Brainfeeder X

  • - minek -
  • 2019. február 10.

Zene

Működésének 10. évfordulóját ünnepli a keleti parti zenei színtér egyik legfontosabb vegykonyhája, a tengerentúli Brainfeeder kiadó.

Flying Lotus szerelemgyerekéről beszélünk, ami önmagában megér néhány keresetlen szót. A zenészkarrierjét az előző évtized közepén kezdő Steven Ellison kivételes alkotó, valódi reneszánsz ember: remek komponista, producer, dj, filmkészítő, álnéven rapperként is kipróbálta magát. Esetében tényleg jelentőséggel bírnak az untig ismételgetett életrajzi tények, a zeneszerző, énekes nagymama, hogy a nővére Alice Coltrane, aki remek jazz-zongorista és hárfás volt, akinek a férje pedig John Coltrane…

Az ihlető, inspiráló családi háttér önmagában talán kevés lett volna a sikerhez, de Ellison/FlyLo ezt a gazdag zenei örökséget a maga és a zeneszerető publikum javára fordította. A szerteágazó (többek között remek szólóalbumokban is kulmináló) történet eme szála arról szól, hogyan fogta össze a többnyire fiatal Los Angeles-i zenekészítőkből álló alkotói kört mint integráló figura, kiadóvezető és producer. A Brainfeeder-istálló (amelynek tengeren inneni partnere a Ninja Tune) közben minden tekintetben a felnőttkorba lépett, ezt maximálisan bizonyítja a jubileumra összerakott dupla válogatás. Ráadásul rengeteg az új vagy eddig kiadatlan zene: a 36-ból elvileg 22 ebben a formában még sehol sem jelent meg (vagy legfeljebb eldugott, ritka kiadványokon, például a Drive Time című mixkazettán) és e viszonylag friss darabok tökéletesen illeszkednek a jórészt klasszikusokból álló első blokkhoz, így együtt pedig erős érveket szolgáltatnak ahhoz is, hogy miért volna érdemes végighallgatni gyakorlatilag a kiadó teljes katalógusát. Nyilvánvaló, hogy az alkotók mennyire lazán kezelik a műfaji határokat, így azok átlépése és zárójelbe tétele napi rutin a számukra. A jazz, a soul, a funk, a hiphop, a technó/house, sőt a folk és a blues változó arányban, de egyformán ihletője a szerzeményeknek, és ennek a teremtő eklektikának valóságos zenés emlékműve Flying Lotus, Shabazz Palaces és Thundercat (a kiadó hangszervirtuóz/előadó ásza) Woke címke alatt készült közös száma, a The Lavishment of Light Looking George Clinton közreműködésével. Amúgy meg lassú, erős atmoszférájú elektronikától, aminek Teebs, TOKiMONSTA, Lapalux vagy Daedelus is mestere, a gyorsabb tánczenéig, mondjuk, Martyn, Ross From Friends, Moiré vagy a footwork-producer DJ Paypal elővezetésében, és a Brandon Coleman, Georgia Anne Muldrow-féle agyas soulig, sőt a fúziós jazzig a teljes spektrumot megkapjuk. Mind minőségi munka, egyik sem tucattermék, tökéletesen megfelelők arra, hogy teljesen elmerüljünk bennük.

Brainfeeder/Neon Music, 2018

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.