Koncz Zsuzsa: A fiatalok jelentik a reményt, őket nem lehet elhallgattatni és hazugságokkal etetni

Zene

A Kossuth-díjas énekessel az Aréna-koncertjéről és a politikus albumokról is beszélgettünk. Ízelítő a csütörtöki Narancs nagyinterjújából.

Ötven éve jelent meg az első nagylemeze, de eszébe nem jutna, hogy március 9-én, a tizenkettedik Aréna-koncertjén ezt ünnepelje. Műsorának címe: Így volt szép…, ám szó sincs búcsúról, inkább afféle összegzése lesz ez sok évtizedes pályafutásának. A holnaptól kapható Magyar Narancsban Koncz Zsuzsával készült interjút is olvashatnak, akivel politikus albumokról, Kocsis Zoltánról és a közállapotokról is beszélgettünk.

Íme, egy kis részlet a beszélgetésből:

Magyar Narancs: Nem tartasz attól, hogy „politikai okokból” elveszíted a közönséged egy részét?

Koncz Zsuzsa: Meglehet, és ezt sajnálom is, de nem tudom megtagadni önmagam akkor sem. Ilyen vagyok. Egyébként a közönséget nem számolni szoktam, hanem szeretni. Remélem, hogy ők viszontszeretnek! Hálás vagyok azoknak, akik velem vannak, és határozottan hiszek abban, ha nem is válthatjuk meg a világot, de gazdagíthatjuk azzal, amit tudunk, amink van. A többség békében akar élni, ha hagyják. Sajnos, úgy tűnik, nem hagyják. A gyűlöletre kihegyezett közéletből az látszik, hogy választott politikusaink semmibe veszik egymást, a saját maguk írta törvényeket is, és persze legfőképp rólunk nem vesznek tudomást. Hát ilyesmikről is szólnak a dalaim, amelyek azért szórakóztatóbbak, mint egy beszélgetés, mert a zene érzelmi ereje sokat hozzájuk tesz.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: Öt éve ezt mondtad: „Mára a viszonyok annyira zavarosak lettek, hogy ha minden így marad, nekem is gondot fog okozni, kire szavazzak. Azt tudom, mit nem akarok, de nagyjából ennyi.” Változott azóta a véleményed erről?

KZS: A még rejtett „tarta­lé­kok­ban”ˮ hiszek. Számomra hatalmas meglepetés a fiatalok növekvő érdeklődése, részvétele a tüntetéseken, például a decemberi tiltakozásokon is. Azt hiszem, hogy bennük lehet a remény, őket nem lehet elhallgattatni és hazugságokkal etetni, mert nem hiszik el, és nem félnek. Ők már az internet nemzedéke, nem akarják azt, ami most van, mert a jövőjük forog kockán; bátrak, mert szabadnak születtek, szabadon nőttek fel, nyelveket beszélnek, elméletben tudják, hogy milyen egy demokrácia. Gyakorolni is akarják!

A Magyar Narancs új számát keressék csütörtöktől a standokon, vagy itt fizessenek elő rá.

Magyar Narancs - Archívum részletes

Meglehetős felindultságot keltett Orbán Viktor vasárnapi bejelentése a magyar sajtóban. Még a miniszterelnökkel alkalmanként kritikus orgánumok is egyre csak azt latolgatják, hogy melyik éri meg jobban a „nagycsaládosoknak", a Dacia vagy a Lada, mert mindkettő úgyszólván az ölükbe hullik eztán, nem is kell hozzá egész 2 millió forint, hiszen a felét az állam állja.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.