MaNcs 31. évf. 01–02. sz. (2019-01-10)
Vajon mire megyünk azzal, ami tavaly december 12., a munka törvénykönyvének (Mt.) módosításait végül is elfogadó parlamenti ülésnap után ebben az országban, azon belül is a parlamenti és a parlamenten kívüli ellenzéki oldalon történt?
Remekül telt ez a karácsony is, az origo.hu már szenteste napján, az index.hu pedig az ünnep első napján számolt be arról, hogy milyen lett a budai Várban kialakított miniszterelnöki rezidencia. Olyan volt a két cikk, mint Icuka büntetése az általános iskolában, amikor az anyukájától titkon kölcsönvett nercstólában ment politechnika órára, és a tanár bácsi százszor leíratta vele, hogy puritán, puritán, puritán. Ezek szerint Orbán Viktor új birodalma a maga egyszerűségével tüntet, Magyarország sztárépítésze, a Müpa megalkotója, Zoboki Gábor ezúttal is kitett magáért, és így tovább, és így tovább.
A forradalmi megmozdulások igazolhatóságáról.
Meglepő fordulattal zárult a magyar bankszektor tavalyi története: december 18-án az MNB felügyeleti biztost rendelt ki a jegybankelnöki rokon Szemerey Tamás érdekeltségében lévő Növekedési Hitel Bankhoz (NHB), valamint megtiltotta, hogy a pénzintézet további kötelezettségeket vállaljon, és ügyfelenként 7 millió forintnál többet fizessen ki a betétekből.
2010-ben egy viccpárt, A Legjobb Párt színeiben választották meg az izlandi főváros polgármesterének, és ki is töltötte a négyéves hivatali idejét. A Kétfarkú Kutya Pártról, a városházi korrupcióról, a civilekről és a pozitív populizmusról is beszélgettünk. Meg a Drótról is természetesen.
Nem működő elektronikai eszközök, oldószeres festékek, növényvédő szerek, körömlakklemosó – a háztartásokban gyűlő veszélyes hulladékok ártalmatlanítása is különleges eljárást igényel. A szabályos átadás nem lehetetlen, de a rendszer nem könnyen hozzáférhető és eléggé bonyolult.
A Henkel körösladányi gyárában jogszabályváltozás sem kellett ahhoz, hogy a munkaadó és az érdekvédelem 68 órában határozza meg a munkahét felső határát. Elrettentő példa, vagy ennél árnyaltabb a kép? A helyszínen tájékozódtunk.
Rövidesen eldőlhet, hogy a magyar szakszervezetek közül melyek maradnak fenn, illetve melyek tűnhetnek el a NER süllyesztőjében. Az államtól való részbeni pénzügyi függés nem könnyíti a helyzetüket.
A Jobbiknál ma már belefér egy közös fotó Gyurcsánnyal, ami fél éve is elképzelhetetlen lett volna. Ki vagy mi változott ennyire? És ha a Jobbik konszolidálódott, akkor egyik prominense miért zsidózik? A párt szóvivőjével, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnökével orosz ügynökökről is beszélgettünk.
Na, mikor fájdul már meg az a fog, a patikusné foga? Mikor következik már be az a fogászati értelemben jelentéktelen, de a patikussegédi szív szempontjából és Szép Ernő színházi munkásságában is fontos fájás, ami előhozza a hősszerelmest a vidéki kocsmagőzben pácolódó, nagy dolgokra vágyakozó pesti fiúból?
"Miénk az élet színháza" - Lengyel Annával, a PanoDráma színház alapítójával beszélgettünk stigmákról, beteségről és arról, hogy mi a legtöbb, amit színházzal el lehet érni.
Működésének 10. évfordulóját ünnepli a keleti parti zenei színtér egyik legfontosabb vegykonyhája, a tengerentúli Brainfeeder kiadó.
Gyémánt Bálinttal közös duójával az európai jazzszíntéren, jazzes hangjával pedig klasszikus zenei körökben vetette meg a lábát. Az újra kvartettben játszó énekesnővel belga grúvokról és a kétlaki európai élet előnyeiről is beszélgettünk.
„Zeneakadémiai osztálytársammal, ifj. Kurtág Györggyel baráti kapcsolatom alakult ki. Sokat jártam hozzájuk, a papája tanított is, s tulajdonképpen rajtuk keresztül ismertem meg azt a művésztársaságot, ami szembement a hivatalos kultúrával, és egy teljesen más értékrendet képviselt, mint amiről addig tudtam” – mesélte tíz évvel ezelőtt egy interjúban, és ezzel akaratlanul is különleges fénnyel vonta be azt az időszakot – a hetvenes évek közepét –, amelyet a többség langyosnak, szürkének és izgalommentesnek tart.
Az alig több mint 300 ezres szigetországnak igen erős az irodalma, nemcsak a regények sikeresek, de a magyarul szinte hozzáférhetetlen izlandi költészet is, utóbbinak egyébként, mielőtt prózát kezdett írni, egyik jelese éppen Jón Kalman Stefánsson volt. A halaknak nincs lábuk című regénye az első magyarul is olvasható műve.
Márkus György „életművének jelentőségéről, gondolkodói magatartásának egykor széles körű hatásáról még a bölcseleti irodalom iránt fogékony itthoni olvasóközönség jó részének sincs igazán tudomása”, írta negyedszázada Lakatos András a filozófus 60. születésnapjára összeállított tanulmánykötet előszavában (Lehetséges-e egyáltalán?).
Az egykori Velencei Köztársaság már a maga korában kitűnt politikai-földrajzi környezetéből, és azóta is afféle kuriózumnak, szabályt erősítő kivételnek számít a középkori és kora újkori történelemmel foglalkozók számára. A nevében szereplő államforma anakronizmusnak hangzik a mai olvasó fülében, még ha akkor a köztársaság nem pont azt jelentette, mint manapság (habár, ugye, köztársasága válogatja…). Pedig abban az időben még számos más városköztársaság, tengeri repubblica is akadt az itáliai és dalmáciai régióban, mindenekelőtt a rivális Genovai.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc valóságát helyesebb a történettudomány eredményei révén megismerni.
Épp ugyanazon a napon indult el a Bartók rádió új komolyzenei ismeretterjesztő műsora, amikor Gulyás Márta zongoraművész a Fideliónak azt nyilatkozta, hogy Budapesten „a közönség »színvonala« hanyatlik, a zenészeké szerencsére nem”. Közvetlen összefüggés nemigen van a két dolog között, ám nem kizárt, hogy Bősze Ádám valami hasonló jelenségre igyekszik a maga műsorával válaszolni, mint amiről Gulyás beszél – legalábbis az első adás hangütése erre enged következtetni.
A Műértőben 2011-től megjelenő, a kortárs művészeti élet meghatározó szereplőiről megjelentetett listában az intézményvezetők, galeristák, műgyűjtők után minden esetben az első művész a rangsorban. Idén a Tate Galleryben lesz egyéni kiállítása. 1956-ról, munkásőrökről, autóstoppolásról és arról beszélgettünk, hogy miért nem lett végül erdész.
Vonzóbbnak és tehetségesebbnek látjuk a jó humorú embereket, pedig lehet, hogy ők pont a legmélyebb félelmeiket rejtik poénok mögé. A viccek segíthetnek beilleszkedni, de kitaszítani is, s ugyan a humorérzéket is lehet tanulni, a legtöbbször nem a tanulás teszi a komikust.
A feleségcipelést a finnek találták ki, akárcsak a mobiltelefon-hajítást meg a mocsárfocit. Rajtuk kívül a litvánok és az észtek is komoly feleségcipelőknek számítanak, általában e három ország egyike adja az aktuális világbajnokot is.
O1G feliratú trikóitól indulva – a divatszakma hazai helyzetén, lehetőségein és a közéleti szerepvállalás szükségességén át – jutottunk el Jézus Krisztusig, ahonnan már csak egy ugrás volt Magyarország potenciálja, s benne az értelmiség szerepe és felelőssége.
Minden úgy kezdődött, hogy egy szemüveges fiatalember felpattan egy filmes beszélgetésen az ELTE bölcsészkarán. Szenvedélyes védőbeszédet intéz a hallgatósághoz Jancsó Oldás és kötés című filmjéről. A vitára meghívott rendező csak hallgat, majd magához hívja az ifjú magyar–német szakos hallgatót. A találkozás meghatározza mindkettejük későbbi pályáját.
