mi a kotta?

A háziúr parancsa

Zene

Komolyzenei programajánló a 2024/36. hétre

„Hogy hűn ragaszkodjon ahhoz, ami elveszett, még halálában sem engedje – vagy éljen, éljen tovább, jusson túl rajta, változtassa át magát, áldozza fel a lelke teljességét, de eme átváltozásban mégis megőrizze saját lényegét, maradjon embernek és ne süllyedjen a vadállat szintjére, amelynek nincsen emlékezete.” Így foglalta össze Ariadne dilemmáját a librettista a zeneszerzőnek írott levelében.

A Budapesti Fesztiválzenekar új évada szokás szerint operaprodukcióval indul. Az Ariadne Naxos szigetén megírása idején fejtörést okozott Richard Strauss és Hugo von Hofmannsthal alkotópárosának; az „eredeti elképzelésük az volt, hogy Molière színdarabja (Hofmannsthal adaptációjában), valamint az Ariadnéról szóló opera egyetlen estén hangozzon el, de ebből teljes kudarc lett” – mesélte Fischer Iván áprilisban a Narancs Online-nak. „Főként azért, mert a háromórás színdarab és a másfél órás opera egymás után túl hosszú, nem bírta a bemutató közönsége. A szerzőpár erre kitalálta azt az elmés megoldást, hogy az operát egy prológus vezesse be, amiből kiderül, a színtársulat miért adja elő a vígjátékot és a tragédiát egyszerre. A gazdag háziúr dönt így, mert nincs idő: mindjárt kezdődik a tűzijáték. A megoldás bravúros, de engem az eredeti koncepció új adaptációja érdekel, mi a szünet előtt Strauss Az úrhatnám polgár-szvitjét adjuk elő, koreográfiával. Ez teljesen új változat lesz.” A fél szcenírozott előadás főszerepeiben Emily Magee és Andrew Staples hallható (Müpa, szeptember 8., 10. és 11., hét óra).

Muzsikusszülők gyerekei könnyebben kötnek ki muzsikuspályán, de ez még nem garancia a sikerre. Ránki Fülöp azonban az elmúlt években rászolgált, hogy generációja egyik legjobbjaként tekintsünk rá – főleg Liszt-interpretációi okán –, most azonban Bach és a Haydn-testvérek, Michael és Joseph műveiből játszik egy csokorral édesanyjával, Klukon Edittel, valamint a Budapesti Vonósokkal. A koncertsorozat egyszerűen az Alma és fája elnevezést viseli (BMC, szeptember 8., hét óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.