mi a kotta?

A háziúr parancsa

Zene

Komolyzenei programajánló a 2024/36. hétre

„Hogy hűn ragaszkodjon ahhoz, ami elveszett, még halálában sem engedje – vagy éljen, éljen tovább, jusson túl rajta, változtassa át magát, áldozza fel a lelke teljességét, de eme átváltozásban mégis megőrizze saját lényegét, maradjon embernek és ne süllyedjen a vadállat szintjére, amelynek nincsen emlékezete.” Így foglalta össze Ariadne dilemmáját a librettista a zeneszerzőnek írott levelében.

A Budapesti Fesztiválzenekar új évada szokás szerint operaprodukcióval indul. Az Ariadne Naxos szigetén megírása idején fejtörést okozott Richard Strauss és Hugo von Hofmannsthal alkotópárosának; az „eredeti elképzelésük az volt, hogy Molière színdarabja (Hofmannsthal adaptációjában), valamint az Ariadnéról szóló opera egyetlen estén hangozzon el, de ebből teljes kudarc lett” – mesélte Fischer Iván áprilisban a Narancs Online-nak. „Főként azért, mert a háromórás színdarab és a másfél órás opera egymás után túl hosszú, nem bírta a bemutató közönsége. A szerzőpár erre kitalálta azt az elmés megoldást, hogy az operát egy prológus vezesse be, amiből kiderül, a színtársulat miért adja elő a vígjátékot és a tragédiát egyszerre. A gazdag háziúr dönt így, mert nincs idő: mindjárt kezdődik a tűzijáték. A megoldás bravúros, de engem az eredeti koncepció új adaptációja érdekel, mi a szünet előtt Strauss Az úrhatnám polgár-szvitjét adjuk elő, koreográfiával. Ez teljesen új változat lesz.” A fél szcenírozott előadás főszerepeiben Emily Magee és Andrew Staples hallható (Müpa, szeptember 8., 10. és 11., hét óra).

Muzsikusszülők gyerekei könnyebben kötnek ki muzsikuspályán, de ez még nem garancia a sikerre. Ránki Fülöp azonban az elmúlt években rászolgált, hogy generációja egyik legjobbjaként tekintsünk rá – főleg Liszt-interpretációi okán –, most azonban Bach és a Haydn-testvérek, Michael és Joseph műveiből játszik egy csokorral édesanyjával, Klukon Edittel, valamint a Budapesti Vonósokkal. A koncertsorozat egyszerűen az Alma és fája elnevezést viseli (BMC, szeptember 8., hét óra).

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Sivatag

Kísérteties a dolog. Egy közösségben vagyunk, mindenki fiatal, tele tervekkel, életörömmel, szabadságvággyal. A csoportdinamika ugyan itt is működik, vannak nyertesei és vesztesei a baráti és párkapcsolatoknak, de mégis az együvé tartozás élménye a meghatározó.

Kínzó mindennapok

Lee Daniels valószínűleg jót akart. A Szabadíts meg a gonosztól azért is irritáló élmény, mert a jó szándék és a koherensnek szánt szerkezet fokozatosan és szemmel láthatóan hullik darabokra. A rendező megtörtént eset alapján dolgozott: egy egyedülálló anyát és három gyermekét állítólag démonok kezdték gyötörni, amikor a 2010-es években egy indianai városkába költöztek.

A kenyér hangja

Augusztus 20-án mindig történik valami, szokhattunk hozzá az utóbbi években. A hivatalosan elvileg „az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékünnepe” névre hallgató napon elég kevés szó esik a közösségi terekben az államalapításról vagy Szent István emlékezetéről, annál több a várható esti széllökések erejéről.

Kiteljesedhetsz kedvemre

Vajon beszélgetnek-e az óráink, cipőink, amíg nem vagyunk otthon? Érdekel-e bárkit, hogy mit is mondanak, s nem elég kizárólag a használatuk közben foglalkoznunk velük? Könnyen lehet, hogy csak magukban kattognak vagy elmennének valahová, de egy lépést sem tehetnek, amíg mi nem akarjuk.

Dörnhauban nyugtalan a tőke

Naplóregényként határozza meg fülszövege, de az 1944 áprilisában Bácskából deportált és tizennégy hónapig fogva tartott újságíró, költő, Debreczeni József nem írhatott naplót. Auschwitzba érkezése után hosszú ideig rendes ruhája sem volt, nemhogy papírja, írószerszáma.

Mickey, Disneyland királya

Döbbenetes látvány tárul a Sikló felső állomására érkező utasok és mindazok elé, akik a Budavári Palota környékét veszik célba, bár ezzel nem mondunk újat. A Várnegyed évek óta abszurd felvonulási terület, tételesen is felsorolhatnánk mindazon „régi” építményeket, amelyeket mostanában húztak, húznak fel abból a célból, hogy újra úgy nézzen ki a környék, mint 1900 és 1944 között.

Színtiszta politika

Magyar Péter kórházjárása politikai esemény volt. Lendületes ellenzéki politizálás, egy olyan kampány, amely nemcsak a főszereplővé emelt közvetítő politikai tőkéjét volt hivatott növelni, de okkal lehetett bízni abban is, hogy az akció ráirányítja a társadalom figyelmét egy hosszú ideje velünk létező borzalomra: az állami gyógyellátás katasztrofális állapotára.

Örök Quaestor

Nyolc év után született meg az elsőfokú ítélet az ún. Quaestor-ügyben. A cég 2015-ös bedőlése máig példátlan méretű anyagi kárt okozott (többnyire kis)befektetők tömegeinek. Az 1990-es évek közepén indult, és az ezredforduló tájékától lényegében a piramisjátékok elve alapján működtetett brókercég évekig tartó sikertörténete nemcsak a „fent lévők” gátlástalan pénzszerzéséről, de a hazai pénzügyi kultúra gyengeségéről, a kisbefektetők mindent (józanságot, körültekintést, stb.) felülíró mohóságából fakadó ostobaságáról és hiszékenységéről is pontos látleletet adott.

Érintettek

Kiégett fűcsomókon lépkedünk a semmi közepén. Elegáns embe­rek bizarr menete a harmincöt fokos hőségben. Diplomaták, különböző szervezetek képviselői, új­ság­írók, szervezők – és cigányok, főként fiatalok, akik sem ezek, sem azok közé nem tartoznak.

 

„Gyanútlanul mentem”

Senki nem tudja pontosan, miért vették ki az olimpiai gyaloglás vegyes váltójából az eredetileg nevezett Oláh Barbarát. Edzéseredményei ezt nem indokolták, igaz, azokat a szövetség vezetői nem ismerték.

Amihez csak hozzányúlnak

Gyakorlatilag nem lehet megélni azokból a fizetésekből, amelyeket az ELTE egyes karain az oktatóknak fizetnek, és hiába őrzi pozícióját az egyetem a nemzetközi rangsorokban, a kormány inkább az NKE-n építene ki a semmiből tanárképző kart ahelyett, hogy az ELTE-t fejlesztené. Mi lesz a jövőben az állami egyetemek sorsa?