Interjú

„Jó arc vagyok”

Baksa-Soós Attila zenész, író

Zene

Íróként több műfajban is kipróbálta már magát, és két nagyon különböző zenekarban is énekel. A megfigyelői pozícióról, a tervszerűség hiányáról és az összművészeti alkotások szépségéről is beszélgettünk a Rühös Foxi és a Wake Up 1230 frontemberével, akit az arizonai sivatag közepén értünk utol telefonon.

Magyar Narancs: Mit csinálsz az Egyesült Államokban?

Baksa-Soós Attila: Leginkább nyaralok. Baromira szükségem volt már a távlatokra. Hogy nézhessek a messzeségbe, ahol nincsenek óriásplakátok, ahol nem ijesztgetnek mindenféle szörnyű hírekkel, és csak cserjéket, bokrokat látok. Az előbb, mondjuk, láttam egy szarvast, meg egy gyalogkakukkot is.

MN: Még a Miki357-tel közös kötetetek, a Tempó (2018) kapcsán olvastam rólad egy könyvajánlóban, hogy te vagy az az ember, aki mindenkit ismer, és akit mindenki ismer a hazai underground körökben, de a legtöbben nem tudják felidézni, hogy mikor találkoztak veled először. Te emlékszel, hogy hogyan csöppentél a közegbe?

BSA: Azt hittem, azt fogod kérdezni, mikor találkoztam magammal először. Egyébként erre teljesen tisztán emlékszem: háromévesen, és rögtön rájöttem: jó arc vagyok. Valójában gyerekkorom óta vagyok a közeg része. Sokáig Németországban éltem, de ez nem jelentette azt, hogy megszakadt volna a kapcsolatom Magyarországgal. Sokat lógtam itthon, a legtöbb barátom magyar volt. Sőt kizárólag Magyarországon voltak barátaim.

MN: A zenei pályád viszont akkor indult be igazán, amikor 2000-ben hazaköltöztél.

BSA: Igen, bár hozzáteszem, hogy klasszikus zenei vonalon nevelkedtem. Ének-zenei általános iskolába jártam, aztán felvettek a konziba, ahová nem mentem el végül. Ezután költöztem ki Németországba, és amikor hazajöttem, akkor kezdődött el ez az egész zenei őrület. Ha megpróbálom felidézni, azt hiszem a Fészek Klub volt az első olyan kulcsfontosságú létesítmény az életemben, ahol összefonódtak a barátságok és a zenei kapcsolatok. Nettó nyolc-tíz hónapot eltöltöttem ott az életemből, és ezt nem is adnám oda semmiért.

MN: A Tempóban zenészportrékhoz írtál verseket, míg a korábban megjelent kétrészes Rocklitera (2011, 2012) esetében magyar zenekarokról írtál novellákat. Ha benne is vagy a történések közepében, alapvetően megfigyelő típus vagy?

BSA: Valóban nagy megfigyelő vagyok, és jól is esik ez a pozíció. Imádok emberek között lógni és dumálni, de azt a helyzetet is nagyon szeretem, amikor leülök a szoba közepére – de szigorúan a közepére – egy házibuliban, és onnan figyelem, hogy mi történik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.