Interjú

„A hibát kell arannyá változtatni”

Palojtay János zongoraművész

Zene

A harmincas éveiben járó zongoraművész fél lábával az underground színtéren, a másikkal a koncerttermek színpadán áll, és szívesen venné, ha bátrabban megszólítanák a koncert után. Akkor is, ha aznap este nem elégedett.

Magyar Narancs: Klasszikus zongoraművészként improvizálni is szoktál. Nem megszokott dolog.

Palojtay János: Sajnálom, hogy nem az, egy számomra ideális világban a zenész folyamatosan kísérletezik; ha épp nem is alkot, legalább átír, és – szinte csak mellesleg – a sajátjai mellett mások darabjait is játssza. Zeneszerző és előadó szétválasztása eleve viszonylag friss fejlemény, száz-százötven éve jobban elmosódtak a határok. Kiváltképp a barokk korban vagy az azt megelőzőkben, amikor a kotta sokkal inkább csak tájékozódási pontként szolgált, nem a mű végleges állapotát mutatta.

MN: Egészségtelen ez a szétválasztás?

PJ: Úgy látom, sok baj forrása. Tapasztalataim szerint az a kevés szerző, aki hangszeresként is rendszeresen fellép, sokkal átélhetőbb zenét ír, és talán kicsit szolidárisabb is az előadókkal, már ami a játszhatóságot illeti. Azok a hangszeresek pedig, akik maguk is komponálnak, más szerzők logikáját is hamarabb feltérképezik. A könnyűzenében – bár Weber Kristóf „mai népzene” megfogalmazását jobban szeretem – általános, hogy kottát olvasni alig vagy nem tudó zenészek addig próbálgatják az akkordokat, dallamokat, míg egyszer csak azt mondják: ez az, legyen így. Mi, az úgynevezett „komolyzenészek” hajlamosak vagyunk ezt lenézni a tudatosság hiánya miatt, holott az elmúlt néhány évszázad legtöbb műve lényegében ugyanígy keletkezett: először született a zene, majd abból a kotta. Csak persze sokkal több mesterségbeli tudással. Vélhetőleg egy fúga akkor is papíron született, és csak azután szólalt meg, ugyanakkor a mai kortárs komolyzenében kicsit túlsúlyban érzem a szerkesztés szerepét az ösztönösséghez képest. Persze ezek nem ilyen tisztán szétválasztható dolgok.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.