rés a présen

„A teljes képet vizsgálva”

  • rés a présen
  • 2024. február 28.

Zene

Kovács Jeromos, aka DJ Yeromos

rés a présen: Mikor döntötted el, hogy neked a pult mögötti zenélés lesz a szakmád?

Kovács Jeromos: Tizennégy évesen hallottam először elektronikus tánczenét. Szokatlanul más volt, mint azok a zenei világok, amelyekkel addig találkoztam. Olyan erővel ragadott magával, hogy ott eldőlt, nekem ezzel kell foglalkoznom, s 15 évesen már felléptem kisebb helyeken, majd fokozatosan jutottam el a nagy fesztiválszínpadokig. A DJ-zés mellett producerként dolgozom, színházi előadásokhoz készítek zenét, illetve a kulturális menedzsment és stratégia, kommunikáció, tanácsadás, zenei arculattervezés töltik ki a napjaimat.

rap: Hogyan építetted fel a repertoárodat?

KJ: Mindig a legfrissebb, innovatív, minőségi, sokszínű zenék, zenei trendek, irányzatok, családok érdekeltek. A zene stílusoktól függetlenül folyamatosan változik, fejlődik, alakul, csakúgy, mint az ehhez kapcsolódó technológia és a fogyasztói szokások. Törekszem komplexen, a teljes képet vizsgálva és értve alakítani a repertoárom, amely sosem állandó, mindig az adott korszakhoz, helyzethez, helyszínhez, napszakhoz, hangulathoz etc. igazodik.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)