Zene

Élt 112 percet - Julian Schnabel: Szkafander és pillangó (film)

Félve közelítünk a betegágyhoz, mert a takarók alatt az esetek nagy részében egy aranyszínű szobor fekszik, a lázlapra meg az van írva, hogy igaz történet, tessék illő megrendüléssel viseltetni a páciens irányában. A felszólítást gyakran maga a beteget játszó színész teszi közzé, ha nem is ezekkel a szavakkal, de saját mestersége nyelvén, a rendező legnagyobb támogatását élvezve. Emberi számítás szerint a haldoklásról semmi újat nem mondhat a mozi: nem azért, mintha már mindent elmondott volna, ellenkezőleg; azért, mert soha egyetlen igaz szava sem volt ehhez az állapothoz. Most sincs. Csak a technika van, amivel változatos szögekből lehet rögzíteni, amint a színész igény szerint eljátssza a kis- és nagyhalált.
  • Mihancsik Zsófia
  • 2008. január 31.

Nagy zabálás - Ödön von Horváth: Mit csinál a kongresszus? (színház)

Ritka tudatos és reflektált szerzővel van dolgunk: a darab írója, Ödön von Horváth nemcsak azt tudta, mit csinál, hanem azt is, hogy miért, sőt, még azt is, hogy mi célból. A Katona József Színház bemutatójához készült, ismét példás műsorfüzetből (szerkesztette és a szövegeket fordította Ungár Júlia) lényeges információkat kapunk a darab kontextusáról és arról is, hogyan illeszkedik ez a dráma a fiatalon meghalt író életművébe.
  • Csáki Judit
  • 2008. január 31.

Csövesek - Carl Woideck: Charlie Parker; Lewis Porter: John Coltrane (könyv)

A dzsesszisták tudatában - és valahogy a zenetörténet logikája szerint is - Parker és Coltrane mintha egymásnak adta volna át a csövet; ha Parker volt a dzsessz Mozartja, úgy bizonyosan Beethoven szerepét vitte Coltrane. Ami a bécsi klasszikában a szonátaelv, az volt a dzsesszben a blues, és Coltrane éppen a blues Parker által megkezdett lebontását vitte végig.
  • Don B Zsazsa
  • 2008. január 31.

Hívó szavak - Holmi, 2008. január - 100 éves a Nyugat (folyóirat)

A Holmi Nyugat-száma - noha elszórtan versek is találhatók benne, sőt egy mindeddig kéziratban heverő Szép Ernő-regény folytatásos közlését is útjára indítja - főképpen esszékre és tanulmányokra épül. Egytől egyig informatív és érdekes munkák.
  • Keresztesi József
  • 2008. január 31.

Al dente - Spagettiwestern: Django; Texas, adios; Keoma (DVD)

A "spagetti"-western: fogalom. Persze nem mindig volt ez így - a jelző kezdetben fricskának számított, amit az Amerikában tősgyökeres műfaj elkötelezett hívei megvetésük jeleként ragasztottak a hatvanas-hetvenes évekbeli spanyol-olasz koprodukcióban készült filmek elé. Cinikus, visszájukra fordított vadnyugati történetek ezek, ahol a főhős igazi köpenyegforgató, aki minden szituációt a saját (anyagi) hasznára fordít, és ahol a törvénytelenség könnyedén diadalmaskodik a törvény felett. De hát mi mást is várhatnánk egy olyan európai zsánertől, amit a gazdasági kényszer szült?
  • Hungler Tímea
  • 2008. január 24.

Írógépzene - Joe Wright: Vágy és vezeklés (Film)

Vészjóslóan kattog az írógép, kerekedik a történet: először még csak afféle kamaszos írásmű, de a szerző - serdülő úrilány vidéki kastélyban - hamar rátalál a főtémára. Elég egy óvatlan pillanatban kinéznie az ablakon, és már benne is van élete regényében, melytől, amíg csak él, nem szabadulhat. Az ő szerepe az áruló lesz.

Színészdal 2. - Kenneth Branagh: Mesterdetektív (Film)

Mi különbözteti meg a színészt a fodrásztól? Nem mindegy? Esetünkben kétségkívül nem, bár a választ így is szívesen megspórolnánk. Hacsak nem a frizurája. Így, vagy valahogy máshogy van ez a szimpátiakeltéshez fűződő viszonyukkal is. Ki bánja, ha a zseniális figaró egy kiállhatatlan tuskó, ha a költeményével lenyomom az öszszes csajt a reklámügynökségen?
  • - ts -
  • 2008. január 24.

Klári győz - Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása (Színház)

Nekem speciel mindeddig mérsékelten tűnt föl, hogy ebben a Dürrenmatt-darabban a sztori több volna, mint puszta illusztráció a jókora lólábnyi tanulsághoz: nincs olyan, amit egy közösség (az egyes ember és az emberek összessége) pénzért meg nem tesz. Van az a pénz, ahogy a vicc poénja mondja.
  • Csáki Judit
  • 2008. január 24.

Rút, luxuskivitelben - Umberto Eco (szerk.): A rútságtörténete (könyv)

Mindazokat, akiket nem hagy érintetlenül a kultúra marketingjének logikája - és melyikünk ne kapna belőle mindennap leckét? -, aligha éri váratlanul, hogy A szépség történetének néhány éve megjelent kötetét most A rútság története követi. Így kerek a világ. Az már fogósabb kérdés, hogy mi jön ezután, lesz-e folytatás. Túlfutott-e már világunk ezeken a fogalmakon, s ha igen, hol tartunk, és hogyan tarthatunk lépést a művészettel? De ne szaladjunk ennyire előre.
  • Beck András
  • 2008. január 24.

"Ez az én feminizmusom" - Séllei Nóra: Mért félünk a farkastól? Feminista irodalomszemlélet itt és most (könyv)

Séllei Nóra könyve személyes vallomás. De egyáltalán nem kell tőle elérzékenyülni, pontos, polemikus és élces könyv. Az itt és most jegyében született, s ezért nem kívánja senkinek sem előírni, hogy a jövőben szeresse a feministákat. A szerző feminista, nem kétséges, a feminista irodalomtudomány egyik hazai képviselője, egy kelet-magyarországi egyetem docense, s ennélfogva jól tudja, mert a bőrén tapasztalta, hogy épp elég problémája akad annak, aki ezt kijelenti magáról, legyen az illető akár férfi, akár nő.
  • Kiss Noémi
  • 2008. január 24.

Radikális melankólia - Chakra Hacker: Blood Hit Parade (Lemez)

Már Bujdosó János négy éve megjelent ábrándos filmzenelemeze, A szabadság sárgája - Yolk of Freedom is az egyszerű, nyitva hagyott dallamok, a mögöttük felsejlő tágasság miatt tetszett. Akkor még csak alakulóban volt a Chakra Hacker zenekar - részleges átfedésben a Pop Ivan együttessel. Azóta kül- és belföldön is eleget koncerteztek ahhoz, hogy ne ismeretlenként kelljen fogadni az első lemezüket.
  • - kyt -
  • 2008. január 17.