mi a kotta?

Az izgága szarka

Zene

Komolyzenei programajánló a 2025/32. hétre

„Az én zenémet legjobban a gyerekek és az állatok értik” – jelentette ki Igor Stravinsky 1961-ben, szemében alighanem huncut csillogással.  Talán éppen Arisztotelészre reflektált, aki kétezer évvel korábban Politika című értekezésében azt tanácsolta, a fiatal férfiaknak illik olyan zenei kifinomultságra szert tenniük, hogy „gyönyörködni tudnak a szép dallamokban és ritmusokban” – nem csupán abban a nyers zenei hatásban, amelyet az alantasabb állatok, a rabszolgák és a gyerekek is ugyanúgy élveznek. Stravinskyt kritikusai és irigyei néha azzal vádolták, hogy értéktelen bizsukat kapar össze az ócskapiacról, mint egy izgága szarka, és még arra sem veszi a fáradságot, hogy átalakítsa azokat.

Az idei KaposFest nyitókoncertjén egy Stravinsky-művel kezdődnek a kalandok: Várdai István csellóművész és Baráti Kristóf hegedűművész nyári fesztiválján Pusker Júlia és Fejérvári Zoltán is fellép. Az első hangversenyen Stravinsky Olasz szvitje után egy mai olasz szerző, Giovanni Sollima, Vivaldi és a francia romantikus, Ernest Chausson egy-egy műve csendül fel (Kaposvár, Szivárvány Kultúrpalota, augusztus 10., 19 óra). Másnap a csellista Julien Quentin zongoraművésszel Rachmaninov átszellemült gordonkaszonátáját eleveníti fel, és az a Roman Simović vezeti primáriusként Brahms G-dúr vonósötösét, akinek Rózsa–Bartók-lemezét mi is méltattuk (Kaposvár, Szivárvány Kultúrpalota, augusztus 11., 18 óra). Este pedig a Magyar Rádió Gyermekkórusából alakult Voces Angelicae is énekel, a többi közt Ola Gjeilo kortárs norvég zeneszerző darabját (Kaposvári Református Templom, augusztus 11., 21 óra).

A Liszt Ferenc Kamarazenekar is a somogyi megyeszékhelyre látogat ezekben a napokban. Éteri szépségű darabot, a csellóra írt Concertinót tűz műsorra a lengyel származású, szovjetté lett Mieczysław Weinbergtől, akit csak azért nem helyezett Sosztakoviccsal egy polcra a zenetörténet, mert mindössze másfél évtizede fedezték fel újra az életművét. A tehetséges Várdai-tanítvány Schmalzl Ella játszik szólót, majd a szünet után egy újabb fiatal, Abouzahra Amira lép színpadra Fejérvárival együtt Mendelssohn hegedűs-zongorás d-moll kettősversenyében (Kaposvár, Szivárvány Kultúrpalota, augusztus 13., 18 óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Nem vénnek való vidék

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.