mi a kotta?

Az izgága szarka

Zene

Komolyzenei programajánló a 2025/32. hétre

„Az én zenémet legjobban a gyerekek és az állatok értik” – jelentette ki Igor Stravinsky 1961-ben, szemében alighanem huncut csillogással.  Talán éppen Arisztotelészre reflektált, aki kétezer évvel korábban Politika című értekezésében azt tanácsolta, a fiatal férfiaknak illik olyan zenei kifinomultságra szert tenniük, hogy „gyönyörködni tudnak a szép dallamokban és ritmusokban” – nem csupán abban a nyers zenei hatásban, amelyet az alantasabb állatok, a rabszolgák és a gyerekek is ugyanúgy élveznek. Stravinskyt kritikusai és irigyei néha azzal vádolták, hogy értéktelen bizsukat kapar össze az ócskapiacról, mint egy izgága szarka, és még arra sem veszi a fáradságot, hogy átalakítsa azokat.

Az idei KaposFest nyitókoncertjén egy Stravinsky-művel kezdődnek a kalandok: Várdai István csellóművész és Baráti Kristóf hegedűművész nyári fesztiválján Pusker Júlia és Fejérvári Zoltán is fellép. Az első hangversenyen Stravinsky Olasz szvitje után egy mai olasz szerző, Giovanni Sollima, Vivaldi és a francia romantikus, Ernest Chausson egy-egy műve csendül fel (Kaposvár, Szivárvány Kultúrpalota, augusztus 10., 19 óra). Másnap a csellista Julien Quentin zongoraművésszel Rachmaninov átszellemült gordonkaszonátáját eleveníti fel, és az a Roman Simović vezeti primáriusként Brahms G-dúr vonósötösét, akinek Rózsa–Bartók-lemezét mi is méltattuk (Kaposvár, Szivárvány Kultúrpalota, augusztus 11., 18 óra). Este pedig a Magyar Rádió Gyermekkórusából alakult Voces Angelicae is énekel, a többi közt Ola Gjeilo kortárs norvég zeneszerző darabját (Kaposvári Református Templom, augusztus 11., 21 óra).

A Liszt Ferenc Kamarazenekar is a somogyi megyeszékhelyre látogat ezekben a napokban. Éteri szépségű darabot, a csellóra írt Concertinót tűz műsorra a lengyel származású, szovjetté lett Mieczysław Weinbergtől, akit csak azért nem helyezett Sosztakoviccsal egy polcra a zenetörténet, mert mindössze másfél évtizede fedezték fel újra az életművét. A tehetséges Várdai-tanítvány Schmalzl Ella játszik szólót, majd a szünet után egy újabb fiatal, Abouzahra Amira lép színpadra Fejérvárival együtt Mendelssohn hegedűs-zongorás d-moll kettősversenyében (Kaposvár, Szivárvány Kultúrpalota, augusztus 13., 18 óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?