Az új-zélandi merénylet miatt nem lép fel a Slayer zenekar Christchurchben

  • narancs.hu
  • 2019. március 16.

Zene

A helyi hatóságok nem tartották jó ötletnek a koncertet.

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, egy 28 éves ausztrál férfi 49 embert ölt meg pénteken az új-zélandi Christchurchben.

Mecseteknél lövöldöztek az új-zélandi Christchurchben

Már negyvenre emelkedett a halálos áldozatok száma.

A világhírű Slayer metal zenekar vasárnap lépett volna fel a merénylet helyszínétől egy kilométerre, azonban a rendőrséggel és a városi tanáccsal való egyeztetés után úgy döntöttek, hogy a koncert elmarad – írja a 444.hu. Érthető, hogy nem tűnt túl jó ötletnek felléptetni egy olyan zenekart, aminek a neve azt jelenti, hogy Gyilkos és előszeretettel írnak iszlám- és keresztényellenes dalokat.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.