Lemez

Húsz év után

Burzsoá Nyugdíjasok: Idősebbek is elkezdhetik

  • - minek -
  • 2019. március 14.

Zene

Némi túlzással Pécs a magyar rock fővárosa, különösen így volt ez a pop-rock szempontból is vegyes emlékezetű kilencvenes években.

A sok izgalmas produkció között fontos helyen kell említeni az 1996-ban alapított, majd 2004-ben feloszlott immár legendákkal övezett négytagú Burzsoá Nyugdíjasok zenekart. Helyi művészeti iskolások voltak a tagjai, abszurditásig nihilista dalszövegeket adtak elő, nyers, egyszerű, mentalitásában, de sokszor stílusában is punkszerű zenével. Produkciójuknak akadtak előzményei is, leginkább a szintén képzőművészekből álló Bizottság, illetve Tudósok zenekarokat lehetne említeni, no meg a rendszerváltás körüli években aktív, groteszken kisrealista Anyátok nevezetű punkzenekart, de a Burzsoá Nyugdíjasok hozzájuk képest újat hozott a produkció minden elemében. Említhetnénk az ikonikus színpadi megjelenést – aminek fontos tartozéka volt a vattaparóka –, a „cinikus nyugdíjas” imázst, a konzekvensen képviselt vizuális világot, vagy az ügyes gerillamarketinget, ami szervesen kapcsolódott a maguk teremtette mitológiához. Szövegeikben a kortárs (sok elemében, szereplőjében máig folytatólagos) magyar „sztárvilág” alakjai és a magyar rögvalóság figurái kerültek elő egy fiktív figurán, a tévé előtt dühöngő, idősödő, trágár kispolgár optikáján átszűrve. „Sikerüket” jelzi, hogy – több más korabeli kreatív zenekar társaságában – egy-egy számuk felhangzott Jancsó Miklós Kelj fel, komám, ne aludjál!, illetve az Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél című filmjeiben. Akkoriban két lemezanyaguk is megjelent, és az 1998-as Idősebbek is elkezdhetik az eredeti kazettaformátum után – a huszadik évfordulóra – immár vinilen is beszerezhető. Egészen pontosan kilenc, gondosan összeválogatott szám, amit a lemezborítón elhelyezett méretes „Kevesebb nóta több pénzért!” felirat is a tudomásunkra hoz. A hangzáson volt mit csiszolni, mivel a zenekar eddig az elviselhetőség határát súroló lo-fi hangzásra törekedett, ám a lemez Tanka István jóvoltából egészen jól szól. A borítón a tanár és képzőművész gitáros Benedek Barna festménye látható, aki pedig a kiadótól rendeli meg az albumot, egy fanzint is kap, amely a kiváló képregény-rajzoló/basszusgitáros Csordás Dániel munkája, és a műfajban szinte szokatlan nyomdai igényességgel készült. A rettenetes udvari bulvárlapok rettenetes stílusában készült kiadványból kétségtelen kedvencünk a vandál, trófeát sütögető csöves, akit sohasem érdekelt a klasszicizmus. A számlistába pedig nem lehet belekötni: az Antal Imrével nyitunk, majd jön a Sajnálatos véletlenek Louie Louie-parafrázisa, az Unokáink sem fogják látni, vagy éppen a múlt századi szigetes fellépésükön különösen nagy sikert arató („a fiatal divatbuzik a Pepsi-szigetre járnak lázadozni – a szülők pénzén”) Amikor én még kissrác voltam és így tovább. Jelszavuk húsz év után is aktuális: „A punk nem halt meg, csak megöregedett.”

Budapest Vinyl, 2018

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.