Lemez

Húsz év után

Burzsoá Nyugdíjasok: Idősebbek is elkezdhetik

  • - minek -
  • 2019. március 14.

Zene

Némi túlzással Pécs a magyar rock fővárosa, különösen így volt ez a pop-rock szempontból is vegyes emlékezetű kilencvenes években.

A sok izgalmas produkció között fontos helyen kell említeni az 1996-ban alapított, majd 2004-ben feloszlott immár legendákkal övezett négytagú Burzsoá Nyugdíjasok zenekart. Helyi művészeti iskolások voltak a tagjai, abszurditásig nihilista dalszövegeket adtak elő, nyers, egyszerű, mentalitásában, de sokszor stílusában is punkszerű zenével. Produkciójuknak akadtak előzményei is, leginkább a szintén képzőművészekből álló Bizottság, illetve Tudósok zenekarokat lehetne említeni, no meg a rendszerváltás körüli években aktív, groteszken kisrealista Anyátok nevezetű punkzenekart, de a Burzsoá Nyugdíjasok hozzájuk képest újat hozott a produkció minden elemében. Említhetnénk az ikonikus színpadi megjelenést – aminek fontos tartozéka volt a vattaparóka –, a „cinikus nyugdíjas” imázst, a konzekvensen képviselt vizuális világot, vagy az ügyes gerillamarketinget, ami szervesen kapcsolódott a maguk teremtette mitológiához. Szövegeikben a kortárs (sok elemében, szereplőjében máig folytatólagos) magyar „sztárvilág” alakjai és a magyar rögvalóság figurái kerültek elő egy fiktív figurán, a tévé előtt dühöngő, idősödő, trágár kispolgár optikáján átszűrve. „Sikerüket” jelzi, hogy – több más korabeli kreatív zenekar társaságában – egy-egy számuk felhangzott Jancsó Miklós Kelj fel, komám, ne aludjál!, illetve az Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél című filmjeiben. Akkoriban két lemezanyaguk is megjelent, és az 1998-as Idősebbek is elkezdhetik az eredeti kazettaformátum után – a huszadik évfordulóra – immár vinilen is beszerezhető. Egészen pontosan kilenc, gondosan összeválogatott szám, amit a lemezborítón elhelyezett méretes „Kevesebb nóta több pénzért!” felirat is a tudomásunkra hoz. A hangzáson volt mit csiszolni, mivel a zenekar eddig az elviselhetőség határát súroló lo-fi hangzásra törekedett, ám a lemez Tanka István jóvoltából egészen jól szól. A borítón a tanár és képzőművész gitáros Benedek Barna festménye látható, aki pedig a kiadótól rendeli meg az albumot, egy fanzint is kap, amely a kiváló képregény-rajzoló/basszusgitáros Csordás Dániel munkája, és a műfajban szinte szokatlan nyomdai igényességgel készült. A rettenetes udvari bulvárlapok rettenetes stílusában készült kiadványból kétségtelen kedvencünk a vandál, trófeát sütögető csöves, akit sohasem érdekelt a klasszicizmus. A számlistába pedig nem lehet belekötni: az Antal Imrével nyitunk, majd jön a Sajnálatos véletlenek Louie Louie-parafrázisa, az Unokáink sem fogják látni, vagy éppen a múlt századi szigetes fellépésükön különösen nagy sikert arató („a fiatal divatbuzik a Pepsi-szigetre járnak lázadozni – a szülők pénzén”) Amikor én még kissrác voltam és így tovább. Jelszavuk húsz év után is aktuális: „A punk nem halt meg, csak megöregedett.”

Budapest Vinyl, 2018

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?