mi a kotta?

Bekerítve

  • mi a kotta
  • 2021. április 28.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2021/17. hétre

„Ma (saját kezdeményezésére) nálam járt Sosztakovics zeneszerző. Kérdésemre, milyen következtetéseket vont le a maga számára a Pravda cikkeiből, azt válaszolta, alkotómunkájával akarja megmutatni, hogy a Pravda útmutatásait magára nézve elfogadja. Kérdésemre, hogy teljes egészében elfogadja-e alkotásainak kritikáját, azt mondta, hogy nagyobbrészt elismeri [hibáit], de teljes egészében még nem látta be mindet. Azt mondtam neki, hogy számunkra az a legfontosabb, hogy átformálódjon, szabaduljon meg formalista hibáitól, érje el, hogy alkotásait megértsék a széles tömegek, és hogy alkotói múltját átértékelő és bizonyos új kötelezettségeket magára vállaló levelének politikai jelentősége legyen, föltéve, hogy nem semmitmondó válaszlevél, hanem valóban az a tudat diktálta neki, hogy más úton kell haladnia. (…) Azt ajánlottam neki, hogy kövesse Rimszkij-Korszakov példáját, keresse fel a Szovjetunió falvait és jegyezze fel Oroszország, Ukrajna, Belorusszia és Grúzia népdalait, kiválogatva közülük és harmóniába rendezve a száz legjobb népdalt. Ez a javaslatom tetszett neki és azt mondta, hogy neki fog látni a feladatnak.”

Sztálinnak és Molotovnak megküldött jelentése szerint 1936 februárjában így leckéztette P. M. Kerzsencev, a Népbiztosok Tanácsa mellett működő Művészetügyi Bizottság elnöke Sosztakovicsot, miután a Pravdában megjelent a zeneszerzőt kipécéző hírhedt cikk, a Hangzavar zene helyett. Hogy Sosztakovics milyen fenyegető helyzetben találta magát, azt a legérzékletesebben talán az épp ekkortájt befejezett IV. szimfónia sorsa példázza. Annak meghirdetett bemutatóját ugyanis törölték, méghozzá úgymond Sosztakovics kérésére, s így aztán a mű végül csak 1961-ben kerülhetett a közönség elé. A Mahler hatását mutató Negyediket most vasárnap a Bartók Rádióban hallhatjuk majd: Jonathan Nott vezényletével és a Suisse Romande Zenekar előadásában (május 2., este kilenc előtt hat perccel).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.