Buli: De szeretnék (Cinetrip a Rudas gyógyfürdőben a Francia Filmnapok alkalmából)

  • - kk -
  • 1999. április 29.

Zene

A Blaha Lujza tér a világ egyik legszomorúbb topográfiai képződménye, a kelet-kirgiz sztyepp a Blahához képest egy villámtréfa, ráadásul a Blahát, szemben a fent említett régióval, fauna is fedi, méghozzá vastagon, taglalását hagyjuk, erkölcsi és esztétikai normákat sértene.

Mi újság

Fényújság az Emkénél

A Blaha Lujza tér a világ egyik legszomorúbb topográfiai képződménye, a kelet-kirgiz sztyepp a Blahához képest egy villámtréfa, ráadásul a Blahát, szemben a fent említett régióval, fauna is fedi, méghozzá vastagon, taglalását hagyjuk, erkölcsi és esztétikai normákat sértene.

A Blaha látványvilága, talán épp a fentiek miatt, eddig visszafogottságáról volt híres, ezen az állapoton azonban végre sikerült radikális változást kieszközölnie az egykori sajtóerődítmény tetejét bitorló fényújságnak, a hírek szerint a Klapka-konszern melléküzemágának, amelyen eddigi, többéves fennállása óta nemigen láthattunk semmit, legfeljebb néha az Expressz című apróhirdetési magazin szerény javaslatát, hogy vásároljunk Expressz című apróhirdetési magazint, és akkor jobb lesz nekünk, értékes ingatlanokhoz és kackiás szabadidőpartnerekhez jutunk, valamint bárányaink aranyszőrű utódokat ellenek; továbbá magának a fényújságnak a hirdetését, hogy itten van ez a bazi nagy izé, mér´ nem hirdetel rajta, barom.

Az ember meg csak állt hülyén, tekergette a nyakát a felhők felé, amíg észre nem vette a Nemzeti Színház hirdetését a fényújságon, fővárosunk világvárosias jellegének újabb mérföldkövét. A színház a repertoár gyögyszemeiből válogatva igyekszik felhorgasztani a Blaha sétálóinak kultúrszomját, főként Agárdy Gábort látjuk nagy magasságban ellebegni felettünk, mérsékelt multimediális jelleggel, hang ugyanis nincs a fényújságon, minek következtében a színművész, ha klasszikus szomorújátékot sejtető parókában is, de tátog csak, akár az idegenbe szakadt Balin. Látjuk Sinkovits Imrét is a háztetők felett, ő sokatmondóan mosolyog a homloka előtt cikázó galambokra, a legnagyobb szám azonban mégiscsak Agárdy hangtalanul mozgó ajka a paróka alatt. Darabcímekkel, ilyesmivel nem untatják a közönséget a klip készítői, igazuk is van, kit érdekelne, csak a Nemzeti Színház felirat úszik be a képbe olykor, hogy tudjuk, miről van szó, hogy bevésődjön az agyunkba, aminek odavésődnie kell, és hogy jobb legyen nekünk, hogy még a Blaha semmitmondó átlagbalkán káoszában is megmelengethessen minket egy pillanatra a kultúrállamiság büszke tudata.

- kk -

Fényújság, Budapest VIII. ker. Blaha Lujza tér

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.