Buli: De szeretnék (Cinetrip a Rudas gyógyfürdőben a Francia Filmnapok alkalmából)

  • - kk -
  • 1999. április 29.

Zene

A Blaha Lujza tér a világ egyik legszomorúbb topográfiai képződménye, a kelet-kirgiz sztyepp a Blahához képest egy villámtréfa, ráadásul a Blahát, szemben a fent említett régióval, fauna is fedi, méghozzá vastagon, taglalását hagyjuk, erkölcsi és esztétikai normákat sértene.

Mi újság

Fényújság az Emkénél

A Blaha Lujza tér a világ egyik legszomorúbb topográfiai képződménye, a kelet-kirgiz sztyepp a Blahához képest egy villámtréfa, ráadásul a Blahát, szemben a fent említett régióval, fauna is fedi, méghozzá vastagon, taglalását hagyjuk, erkölcsi és esztétikai normákat sértene.

A Blaha látványvilága, talán épp a fentiek miatt, eddig visszafogottságáról volt híres, ezen az állapoton azonban végre sikerült radikális változást kieszközölnie az egykori sajtóerődítmény tetejét bitorló fényújságnak, a hírek szerint a Klapka-konszern melléküzemágának, amelyen eddigi, többéves fennállása óta nemigen láthattunk semmit, legfeljebb néha az Expressz című apróhirdetési magazin szerény javaslatát, hogy vásároljunk Expressz című apróhirdetési magazint, és akkor jobb lesz nekünk, értékes ingatlanokhoz és kackiás szabadidőpartnerekhez jutunk, valamint bárányaink aranyszőrű utódokat ellenek; továbbá magának a fényújságnak a hirdetését, hogy itten van ez a bazi nagy izé, mér´ nem hirdetel rajta, barom.

Az ember meg csak állt hülyén, tekergette a nyakát a felhők felé, amíg észre nem vette a Nemzeti Színház hirdetését a fényújságon, fővárosunk világvárosias jellegének újabb mérföldkövét. A színház a repertoár gyögyszemeiből válogatva igyekszik felhorgasztani a Blaha sétálóinak kultúrszomját, főként Agárdy Gábort látjuk nagy magasságban ellebegni felettünk, mérsékelt multimediális jelleggel, hang ugyanis nincs a fényújságon, minek következtében a színművész, ha klasszikus szomorújátékot sejtető parókában is, de tátog csak, akár az idegenbe szakadt Balin. Látjuk Sinkovits Imrét is a háztetők felett, ő sokatmondóan mosolyog a homloka előtt cikázó galambokra, a legnagyobb szám azonban mégiscsak Agárdy hangtalanul mozgó ajka a paróka alatt. Darabcímekkel, ilyesmivel nem untatják a közönséget a klip készítői, igazuk is van, kit érdekelne, csak a Nemzeti Színház felirat úszik be a képbe olykor, hogy tudjuk, miről van szó, hogy bevésődjön az agyunkba, aminek odavésődnie kell, és hogy jobb legyen nekünk, hogy még a Blaha semmitmondó átlagbalkán káoszában is megmelengethessen minket egy pillanatra a kultúrállamiság büszke tudata.

- kk -

Fényújság, Budapest VIII. ker. Blaha Lujza tér

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.