mi a kotta?

Cégéres hízelgők

  • mi a kotta
  • 2020. szeptember 20.

Zene

„Ugyanabban a házban vettünk ki lakást a Pantyelejmon utcában – ő egy bútorozott utcai szobát, én egy kis udvari lakást. Mindketten mélyen meg voltunk győződve saját zsenialitásunkról, és elhatároztuk, hogy mindenképpen »új szót« szólunk – ki-ki a maga területén. Muszorgszkij évekkel volt idősebb nálam, és azonkívül már tagja a »körnek«, akadtak tisztelői, elismerői, de ami mindennél sajnálatosabb – irányítói is. Hitte, hogy az »új szót a zenében« már kimondta. Nem maradt más hátra, mint e »szó« közkinccsé tétele; én viszont még bizonytalan voltam, munkásságomat ismerőseim többsége előtt elhallgattam, titokban alkottam. Lehetséges, hogy helyzetünknek ez a – bár nem teljes – hasonlósága megkönnyítette a kezdet kezdetén a kölcsönös megértés kialakulását, de bárhogy volt is, első találkozásainktól kezdve mindketten felismertük, hogy előbb vagy utóbb barátokká kell lennünk. Muszorgszkij nyílt, becsületes, nőie­sen gyöngéd és a naivitásig tiszta jelleme elvégezte a többit. Egy hónap elteltével már csaknem elválaszthatatlanok voltunk, beavattuk egymást alkotói elképzeléseinkbe, rajongva szóltunk és ítélkeztünk egymásról, amire csak cégéres hízelgők vagy testi-lelki jóbarátok képesek. Szóval egy életet éltünk.”

Így emlékezett vissza a Muszorgszkijjal kötött, villámgyorsan szárba szökkenő barátságára Arszenyij Golenyiscsev-Kutuzov gróf, akinek azt a bizonyos „új szót” – úgy istenigazából – csakis a komponistával összedolgozva sikerült kimondania. Ez volt kettejük közös dalciklusa, A halál dalai és táncai, mely remekmű ott szerepel a Fesztivál Akadémia idei programján: Hámori Szabolcs és Farkas Gábor előadásában (BMC, augusztus 25., hat óra). Muszorgszkij haláldalai szűk évszázaddal később mintát kínáltak Sosztakovics számára, aki 1967-es Hét románcát Galina Visnyevszkajának és férjének, Msztyiszlav Rosztropovicsnak ajánlotta. A cselló, hegedű és zongora által kísért ciklus ugyancsak felhangzik a fesztivál egyik koncertjén, méghozzá Horti Lilla hangján (Hold utcai református templom, augusztus 26., nyolc óra).

A dalirodalom különlegességeiből ezeken túl is szép számmal akad majd a rafináltan összeállított hangversenyeken, hiszen egyebek közt hétfő este még Ravel Madagaszkári dalait is hallhatjuk (BMC, augusztus 24., fél kilenc). Csakhogy ennek a koncertnek – és egyáltalán: ennek a hétfői fesztiválnapnak – döntően mégis Rados Ferenc és Kelemen Barnabás közös kamarázása fogja megadni az ünnepi jelleget. Ők ketten előbb hat órától egy Mozart-, majd egy Schumann-szonátát készülnek eljátszani a BMC-ben, hogy aztán az esti program lezárása gyanánt elővezessék Beethoven op. 96-os G-dúr szonátáját.

S végezetül említsük meg a különösebb hírverés nélkül ígérkező, azonban annál figyelemreméltóbb eseményt, vagyis a péntekre összeálló-összeülő Kelemen Fesztiválkvartett produkcióit! Kelemen Barnabás, Kokas Katalin, Maja Bogdanović (csellójával képünkön) és Daniel Rowland négyese a Zeneakadémia nagytermében előbb Schumann a-moll vonósnégyesét (augusztus 21., hat óra), nyomában pedig Beethoven Razumovszkij-kvartettjeinek harmadik darabját fogja elhúzni nekünk (augusztus 21., nyolc óra).

Neked ajánljuk