MaNcs 32. évf. 34. sz. (2020-08-20)
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma augusztus elején határozott közleményben tudatta: megszületett a júniusban kirobbant zaklatási botránnyal kapcsolatos vizsgálóbizottsági jelentés, és megállapították: az intézmény főigazgatója, Kiss-B. Atilla „az elvárható gondossággal járt el: megtette a szükséges intézkedéseket, még független szakértőket is felkért az ügy kivizsgálására”.
A Mi Hazánk Mozgalmat hivatalosan a Jobbik felpuhulása ellenében hozták létre a 2018-as választások után, de már a „zászlóbontás” után nyilvánvalóvá vált, hogy ugyanazt a nótát fújják, mint a Fidesz, csak bohócruhában.
Az augusztus 9-i, pofátlanul elcsalt belarusz elnökválasztás óta folyamatosak a tüntetések Minszkben és szerte az országban, a legkisebb faluig.
A kultúrharc sokadik nyarán a napi hírek között tallózva olykor úgy érzem magam, mint Mindszenty bíboros az amerikai követségen: felmértem, hogy pillanatnyilag nem tudok kijutni, így hosszabb tartózkodásra rendezkedem be.
A szeptember közeledtével egyre inkább élesedett a kérdés világszerte: vajon hogyan indul vagy folytatódik az oktatás? Digitálisan, hagyományosan vagy valamilyen köztes formában? Érvek és ellenérvek sorolhatók mindegyik megoldás mellett a gazdaság, az egészségügy, az oktatás és a jóllét szempontjából.
„Hinni akarunk, hinnünk kell, az emberiségnek hitre van szüksége. Olyan hitre, amely hegyeket mozgat, mert azt az illúziót kelti, hogy a hegyeket el lehet mozdítani. Az illúzió vélhetőleg az élet egyetlen realitása.” (Benito Mussolini, 1912)
„Biztonságos választásként” értékelték az elemzők azt, hogy Kamala Harris kaliforniai demokrata szenátort kérte fel Joe Biden az alelnökjelöltségre. Harris első női (és első fekete) alelnökként kétségkívül történelmet írhat, ám lehet, hogy ennél is komolyabbak a szándékai.
Belarusz valójában nem Európa utolsó diktatúrája, hanem a Szovjetunió összeomlását követő első – mondja Haraszti Miklós, az ENSZ korábbi Belarusz-ügyi rapportőre, akit a tüntetések okairól és lehetséges hatásairól kérdeztünk.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából kerestük meg a magyar származású üzletembert, filantrópot, hogy alapítványainak helyzetéről, a CEU elüldözéséről, az Európai Unióról és Magyarországról alkotott véleményéről érdeklődjünk. Írásban, magyarul válaszolt kérdéseinkre.
Az ellenzéki pártok vezetői megállapodtak, hogy közös jelöltekkel és közös programmal indulnak a 2022-es országgyűlési választásokon. A következő hónapokban számos politikai és technikai kérdést kell még rendezni. No meg a támogatottságot is növelniük kell, ha nyerni akarnak.
A Szépművészeti Múzeum hatalmas grafikai gyűjteményében csak a korai német rajzok mintegy 9 ezer lapot tesznek ki; a mostani tárlaton főként az 1870-ben megvásárolt Esterházy-gyűjteményből származó grafikák szerepelnek.
Sztálin, Gagarin és Gorbacsov portréi a falon, előttük abház bácsika, mellkasán temérdek kitüntetés. Kutyák szédelegnek a moszkvai utcán, hajó vonul különös társasággal a Volgán. Elkapott pillanatok egy széthullt birodalomból 1990 és 2002 között.
Rövid, lényegre törő, ám mégiscsak sejtelmes felszólítás csábít a Kiscelli Múzeum templomterébe: Ragyogj! Egy ilyen felütés után azt várja a látogató, hogy nyűgözzék le.
„Gorcsev Iván, Vanek úr és Vendier őrmester legendáriumából igazi, varázslatos összművészeti élmény” – áll a TRIP és a Városmajori Szabadtéri Színpad közös bemutatójának netes színlapján a nagyralátó fordulat, amely vészcsengőként hangzik a verzátus színházlátogató számára, s még csak nem is a négyszögletes fogazatú altiszt nevének elgépelése miatt.
Társulatának, az általa is alapított szegedi Metanoia Artopédiának a története összefonódik az idén 30 éves Thealter színházi fesztiváléval. A színpadon különleges mikrovilágokat teremt, előadásainak témája három évtizede az emberi törékenység és nagyság. Az idei Thealteren is látható a Jég-doktrínák című rendezésének újabb variációja.
Az izgalmas hangzásokban és kétségbevonhatatlan tehetségekben egyaránt bővelkedő magyar elektronikus zenei színtérről többen is eljutottak a műfaj legfelsőbb szintjeire, közéjük tartozik Lázár Gábor is, akit egyebek közt a pécsi egyetemen folytatott elektronikus zenei, illetve médiaművészeti tanulmányai inspiráltak.
Pestiesen szólva ezt nem láttuk jönni, pedig valószínűleg láthattuk volna, sőt, kellett is volna látnunk. Végül is a Világtalálkozó című műsor erről szól, ahogy az a leírásában is ott áll feketén-fehéren: „A Világtalálkozóban két teljesen eltérő habitusú és értékrendű közismert embert ültet egy asztalhoz (a műsorvezető – K. D.).
Az ammónium-nitrát az egyik legnagyobb jótétemény az emberiség számára, ugyanakkor az egyik legveszélyesebb anyag is. Jó és rossz felhasználására is találni bőven példát.
A Budapesti Közlekedési Központ egyik megálmodója és első vezérigazgatója hat évvel ezelőtt távozott a vállalat éléről. Egy ideig úgy tűnt, hogy kevésbé befolyásos pozíciókat szán neki a kormányzat, ám a tavalyi önkormányzati választások után a budapesti fejlesztésekért felelős kormányzati cég vezetője lett.
A hatvanas éveket főleg börtönben töltötte, a többi közt fegyveres rablásért. Filmkarrierjét egy véletlennek és bokszolómúltjának köszönheti, ma már úgy ismeri mindenki, mint Machete. Telefonon beszélgettünk vele.
Rekordszámú nevezés érkezett: 67 nagyjátékfilm, 430 kisjátékfilm és 41 kísérleti film. A 2017 óta megtartott filmfesztivált az éppen 100 éves Belvárosi moziban rendezik meg szeptember 8–12. között. A részletekről a művészeti vezetőt kérdeztük.
