esemény - Francia utcabál

  • - kyt -
  • 2009. július 16.

Zene

Esetlenül múltba révedő, halálosan unalmas fontolkodások, aggályosan méricskélt közhelyek, borongós magaszt, percpolitikai baszakodás - nálunk ezt jelentik a nemzeti ünnepek. Meg a törést-zúzást, rendőrök tömegét, útelzárásokat, semmi jót.
Esetlenül múltba révedõ, halálosan unalmas fontolkodások, aggályosan méricskélt közhelyek, borongós magaszt, percpolitikai baszakodás - nálunk ezt jelentik a nemzeti ünnepek. Meg a törést-zúzást, rendõrök tömegét, útelzárásokat, semmi jót. Talán ezért is szeretjük olyan sokan a Francia Intézet körüli sokadalmat: itt az irigységen túl át is élhetjük, hogy a szerencsés franciáknak a nemzeti ünnep egyszerûen csak vigalmat jelent.

Nem állíthatjuk, hogy különösebben gazdag lett volna a francia régiók étel- és italajánlata, amelyet magyar kínálat is kiegészített - már csak ezért is dacosan kóstoltuk a méregdrága borokat. A tûzijáték is volt már nagyobbszerû, és a végén nem bömbölt fel a hangszórókból a Marseillaise, így aztán nem harsoghattuk, hogy "ozááárm, szitoá-jeeen", viszont megkönnyebbülésünkre Jean-Michel Jarre akkordjai sem kísérték a szétszikrázó fényeket.

De aztán DJ Palotai lenyomott egy erõsen táncra kényszerítõ, lendületes szettet, majd pedig a Valiumvalse együttes következett, és így megismerhettünk egy újabb, igencsak rokonszenves francia csoportozatot, amely, mint megtudtuk, az elzászi Mulhouse városának szerezte a jó pontokat. A zenekar elsõ ránézésre akár utcazenészek alkalmi csapatának is tûnhetett, különösen a harmonikás és az ütõhangszeres arcát strukturálták rokonszenvesen kidolgozott, toxikomán életutat sejtetõ vonások. A megszólalásuk persze nem mutatott semmiféle esetlegességet, hiszen 1991 óta játszanak együtt, mégpedig azt az immár nálunk is elég jól ismert, jellegzetesen francia keverék mûfajt, aminek a hátterében ott bujkál egyfajta ábrándosan sanzonos-kocsmazenés alapérzés. Erre épülnek aztán a bekeményedõ ritmusok, a rock mellett egy kis reggae, a kisemberesen lázadó szövegek és a szívmelengetõ, enyhén szomorkás derû, az improvizációkkal színezett táncos lendület. Könnyed és vidám volt a hangulat, minden évben lehetne még egy-két július tizennegyedike.

Bem rakpart, július 11.

*****

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.