Film - Pite-Man - Matthew Vaughn: HA/VER

  • - köves -
  • 2010. június 17.

Zene

A kamaszkor gyötrelmeinek orvoslására sok mindent kitaláltak már: ezek közül egy régi és egy újabb vívmány, az önkielégítés és a nagybani képregényfogyasztás segíti elviselni a gimnazista Dave Lizewskinek a hétköznapok lúzerkedéseit. Egyetlen képregényhőshöz méltó tulajdonsága, mint azt kellő öniróniával meg is jegyzi, a high-school-folyosókon rátörő láthatatlanság. Igaz, sok haszna nem származik belőle, mert csak a csajok szemében láthatatlan.

A kamaszkor gyötrelmeinek orvoslására sok mindent kitaláltak már: ezek közül egy régi és egy újabb vívmány, az önkielégítés és a nagybani képregényfogyasztás segíti elviselni a gimnazista Dave Lizewskinek a hétköznapok lúzerkedéseit. Egyetlen képregényhőshöz méltó tulajdonsága, mint azt kellő öniróniával meg is jegyzi, a high-school-folyosókon rátörő láthatatlanság. Igaz, sok haszna nem származik belőle, mert csak a csajok szemében láthatatlan. Az amerikai filmművészet arra az esetre is őriz szerzői filmes talentumot, ha Dave megmaradna az elidegenedéssel vegyes önkielégítés útján (ez esetben Larry Clark elérhetőségeit szokás keresni), de mivel hősünk képregényből (Mark Millar sorozatából) vétetett, és maga is képregényes életre vágyik, egy vérontásra vizuálisan fogékonyabb és képregénytudatúbb rendező kellett a filmre vitelhez. Matthew Vaughnnak mindkét tekintetben jók az ajánlólevelei (vérontás: Torta, képregény: Csillagpor), és ezeken a frontokon hozza is a formáját. Az már félig megnyert csata, hogy ezúttal nem egy virtigli képregényhős munkásököl-vasököl logikája mozgatja a történetet, hanem azoké a kamaszkorú fogyasztóké, akikre maga a képregényipar is épít. Közülük egy hétköznapi példány a Lizewski gyerek, akit a műfaji szerencse nem egy könnyen deflorálható pitével hozott össze, hanem egy interneten rendelhető kezeslábassal és hozzá az otthon eszkábált igazságosztó-identitással. A hasonló, gyors kezű kamasz hősöknek eddig jobbára a konyha és az ott sülő pite volt a bevetési terepe, a Millar-Vaughn-vonal szerint viszont a comic book store-ból is vezet út a hormontúltengő kamaszabszurdba. Egy olyanba, melyben a YouTube-hírnévre, a tanárnői csecsekre és az igazságosztásra egyenlő mértékben vágyakozó kamasz fiúk mellett vérengző kiskorúak és apukányi igazságosztók is működnek. 'k Vaughn filmjének igazi sztárjai; ha úgy tetszik, két lábon járó képregény-paródiák, ha máshogy, gyakorló elmebetegek cuki kis diáklányos és középkorú apukás kiszerelésben.

A HA/VER saját legjobb szándékai ellenére mégis pitefilm: a legmenőbb pie-shot, amikor Hit-Girl, a diáklányos csöppség Morriconéra mészároskodik.

Az InterCom bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.