Film: A nevelõ harmadik (Pedro Almodóvar: Rossz nevelés)

  • - sisso -
  • 2004. szeptember 16.

Zene

Doktorira készülõ pszichoanalitikusoknak egyenesen menynyei falat a rendezõ eddigi legszemélyesebb alkotása, amely, miközben a gyermekkorra tekint vissza, a katolikus egyház szexuális disznóságai közt matat.

Doktorira készülő pszichoanalitikusoknak egyenesen menynyei falat a rendező eddigi legszemélyesebb alkotása, amely, miközben a gyermekkorra tekint vissza, a katolikus egyház szexuális disznóságai közt matat.

Ignacio és Enrique története a hatvanas évek Spanyolországában, egy bentlakásos egyházi iskola falai közt kezdődik, ahol két gyermek homoerotikával terhes barátságába Manoló atya, a pedofil hajlamú nevelő kavar bele. A felnőtt fiúk aztán tizenhat év múlva találkoznak újra, Ignacio, aki időközben Ángel (Angyal) művésznéven színész lett, felkeresi Enriquét, a szép reményű filmrendezőt, hogy gyermekkori szerelmük ihlette forgatókönyvét megmutassa, és egyúttal szerepért folyamodjon benne. Ám itt már sok minden nem az, aminek tűnik, különös tekintettel a szerepekre. Enrique valójában nem az egykori barát, Manoló atya viszont még ma is baljós árnyként figyel a háttérben. A filmnoirba váltó kaland szálai jól összegabalyodnak: a nézőnek fogalma sincs, hogy a nosztalgikus történetet, az aktuális vagy a filmbeli filmet nézi.

Az egykori punk visszatér a gyökerekhez, már ami a saját életét vagy korábbi filmjeinek külsőségeit illeti. Ismét vannak transzvesztiták, pop-art rózsaszínek és Franco utáni ellenkultúra. A főszereplők, mint már előző filmjében is, megint férfiak. Enrique olyan underground filmrendező, mint Almodóvar lehetett a Pepi, Luci, Bom és a többi lányok idején, Ángel olyan színész, mint múzsái egykoron. Ám valamiben mégis más, mint az összes előző film: struktúrája minden eddiginél törékenyebb és minden eddiginél erősebben felveti a kérdést: innen hova tovább? Hiszen mindent elmondott már anyákról, atyákról.

- sisso -

Forgalmazza a Budapest Film

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.