mi a kotta?

Harsonák a hippodromban

Zene

Komolyzenei programajánló a 2025/22. hétre

„Én innen azt tudom a kormánynak üzenni, hogy ne foglalkozzanak a Horthy-rendszerrel – foglalkozzanak a mával. 2012-ben élünk, tökéletesen más világban, olyan problémákkal, amelyek akkor nem is létezhettek. Bármennyire igyekeznek visszaállítani harmincas évekbeli dolgokat, nem fog sikerülni: más a geopolitikai helyzet, más emberek vagyunk… Még mindig próbálok abban hinni, hogy a józan emberek többen vannak. És érzékelik, hogy amíg széthúzás van, addig ez a nép nem alkalmas arra, hogy a sorsát irányítsa. De annyi pont van, amiben a különböző politikai meggyőződésű emberek is egyetértenek – csakis ezekből kiindulva lehet és kellene összefogni. Hiába mondják egyes »realisták«, hogy utópia, nem az. Jóakarat kérdése az egész.”

Így beszélt lapunknak réges-régen Kocsis Zoltán. A zongoraművész-karmester születésnapját ötödik éve „A magyar klasszikus zene napja”-ként tartják számon, ebből az alkalomból pedig négy magyar zeneszerző műveit játssza a Nemzeti Filharmonikusok. Bartók, Kodály és Gyöngyösi Levente opusai mellett Weiner Leó zongorás-fagottos Concertinója szólal meg Balázs János szólójával (Zeneakadémia, május 30., fél nyolc).

Ugyancsak játszik Bartókot a Duo Sera, Razvaljajeva Anasztázia és Seleljo Erzsébet hárfa-szaxofon kettőse, de mellette Bach, Kodály, Dukay Barnabás művei is szerepelnek a programban. A hangszer-kombináció első blikkre talán szokatlan lehet, de korántsem lehetetlen párosítás. Amióta a duó megalakult, számos élő zeneszerző komponált számukra, maguk pedig átiratokkal toldották meg a repertoárt (Bartók Emlékház, május 31., hat óra).

Alapításának 75. évfordulóját ünnepli a Budapesti Lantos Kórus, amelynek neve ne tévesszen meg senkit: a nagyra tartott karnagyról, Lantos Rezsőről nevezték el magukat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jancsics Dávid korrupciókutató: Az Orbán család vagy a Matolcsy-klán működése új jelenség

Jancsics Dávid a Leukémia zenekar gitárosaként a hazai underground zenetörténethez is hozzátette a magáét, majd szociológusként az Egyesült Államokba ment, azóta a San Diego-i egyetem professzora. A magyarországi korrupcióról szóló doktori disszertációját átdolgozva idén magyarul is kiadták A korrupció szociológiája címmel. Erről beszélgettünk.

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.