rés a présen

„Ne hagyjuk”

  • rés a présen
  • Artner Sisso
  • 2025. május 28.

Zene

Győri Brúnó, aka BRUMIKO dalszerző-előadó, középiskolás

rés a présen: Ma már nem olyan nagy csoda, hogy valaki 17 évesen egyedül készíti el házilag, és adja ki az első albumát, majd különböző platformokon hamar megismerik. De mi kell ahhoz, hogy az ember belevágjon egy ilyen projektbe?

Győri Brúnó: Valamiféle megrengethetetlen belső vágy. Nálam ez volt az alap. Otthon több gitárral, pedálokkal és egy profi zongorával is rendelkezem. A dalokat gitáron és zongorán szereztem, majd egy professzionális stúdióban, Barabás Dávid segítségével, ketten zenekarra hangszereltük a lemezt. Ez egy hosszú folyamat volt, amíg a dalok megírásától összeállt a végső album, körülbelül két év intenzív munka eredménye hallható most a Felejtsd el! című anyagban.

rap: Mikor jött, hogy dalokat szeretnél írni, és mi volt az első szerzeményed?

GYB: Kisiskolás koromtól tanultam gitáron játszani, később ez kiegészült basszusgitárral és zongorával is. Folyamatosan írok egy naplót az életemről, tapasztalásaimról, a versek, az írás is szerves részei a hétköznapjaimnak. Az első dalkezdeményeim általános iskola végén jöttek elő, azóta a szöveg és a zene valamiféle egységként értelmeződik bennem. Soha nem izgatott a sztárkodás, és ez a ma menő egotrip story, a zenét egy olyan közösségi lehetőségnek tekintem, amely csatornaként szolgálhat egy teljesebb élet irányába.

rap: Az album dalai szövegcentrikusak, filozofikusak, a zenében pedig megidézik a 80-as, 90-es évek undergroundját, amikor te még meg sem születtél. Mi inspirált?

GYB: Két festőművész (Soós Nóra és Győri Márton – a szerk.) társaságában felnőni nem átlagos terep. Rengeteg ember járt hozzánk mindig, írók, költők, zenészek, színészek. Pici koromtól körbevett a zene, és gyakorlatilag a kultúra szinte minden szegmense. A szüleim társasága legtöbbször 80-as évekbeli magyar undergroundot hallgatott, rám a legnagyobb inspirációt a Trabant és a Balaton zenekar gyakorolta. Víg Mihállyal és Vető Jánossal volt szerencsém együtt zenélni. Hatalmas megtiszteltetésként éltem meg!

rap: Hogyan készültek a nemrég megjelent Felejtsd el! című albumod dalai?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."