rés a présen

„Ne hagyjuk”

  • rés a présen
  • Artner Sisso
  • 2025. május 28.

Zene

Győri Brúnó, aka BRUMIKO dalszerző-előadó, középiskolás

rés a présen: Ma már nem olyan nagy csoda, hogy valaki 17 évesen egyedül készíti el házilag, és adja ki az első albumát, majd különböző platformokon hamar megismerik. De mi kell ahhoz, hogy az ember belevágjon egy ilyen projektbe?

Győri Brúnó: Valamiféle megrengethetetlen belső vágy. Nálam ez volt az alap. Otthon több gitárral, pedálokkal és egy profi zongorával is rendelkezem. A dalokat gitáron és zongorán szereztem, majd egy professzionális stúdióban, Barabás Dávid segítségével, ketten zenekarra hangszereltük a lemezt. Ez egy hosszú folyamat volt, amíg a dalok megírásától összeállt a végső album, körülbelül két év intenzív munka eredménye hallható most a Felejtsd el! című anyagban.

rap: Mikor jött, hogy dalokat szeretnél írni, és mi volt az első szerzeményed?

GYB: Kisiskolás koromtól tanultam gitáron játszani, később ez kiegészült basszusgitárral és zongorával is. Folyamatosan írok egy naplót az életemről, tapasztalásaimról, a versek, az írás is szerves részei a hétköznapjaimnak. Az első dalkezdeményeim általános iskola végén jöttek elő, azóta a szöveg és a zene valamiféle egységként értelmeződik bennem. Soha nem izgatott a sztárkodás, és ez a ma menő egotrip story, a zenét egy olyan közösségi lehetőségnek tekintem, amely csatornaként szolgálhat egy teljesebb élet irányába.

rap: Az album dalai szövegcentrikusak, filozofikusak, a zenében pedig megidézik a 80-as, 90-es évek undergroundját, amikor te még meg sem születtél. Mi inspirált?

GYB: Két festőművész (Soós Nóra és Győri Márton – a szerk.) társaságában felnőni nem átlagos terep. Rengeteg ember járt hozzánk mindig, írók, költők, zenészek, színészek. Pici koromtól körbevett a zene, és gyakorlatilag a kultúra szinte minden szegmense. A szüleim társasága legtöbbször 80-as évekbeli magyar undergroundot hallgatott, rám a legnagyobb inspirációt a Trabant és a Balaton zenekar gyakorolta. Víg Mihállyal és Vető Jánossal volt szerencsém együtt zenélni. Hatalmas megtiszteltetésként éltem meg!

rap: Hogyan készültek a nemrég megjelent Felejtsd el! című albumod dalai?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.