rés a présen

„Ne hagyjuk”

  • rés a présen
  • Artner Sisso
  • 2025. május 28.

Zene

Győri Brúnó, aka BRUMIKO dalszerző-előadó, középiskolás

rés a présen: Ma már nem olyan nagy csoda, hogy valaki 17 évesen egyedül készíti el házilag, és adja ki az első albumát, majd különböző platformokon hamar megismerik. De mi kell ahhoz, hogy az ember belevágjon egy ilyen projektbe?

Győri Brúnó: Valamiféle megrengethetetlen belső vágy. Nálam ez volt az alap. Otthon több gitárral, pedálokkal és egy profi zongorával is rendelkezem. A dalokat gitáron és zongorán szereztem, majd egy professzionális stúdióban, Barabás Dávid segítségével, ketten zenekarra hangszereltük a lemezt. Ez egy hosszú folyamat volt, amíg a dalok megírásától összeállt a végső album, körülbelül két év intenzív munka eredménye hallható most a Felejtsd el! című anyagban.

rap: Mikor jött, hogy dalokat szeretnél írni, és mi volt az első szerzeményed?

GYB: Kisiskolás koromtól tanultam gitáron játszani, később ez kiegészült basszusgitárral és zongorával is. Folyamatosan írok egy naplót az életemről, tapasztalásaimról, a versek, az írás is szerves részei a hétköznapjaimnak. Az első dalkezdeményeim általános iskola végén jöttek elő, azóta a szöveg és a zene valamiféle egységként értelmeződik bennem. Soha nem izgatott a sztárkodás, és ez a ma menő egotrip story, a zenét egy olyan közösségi lehetőségnek tekintem, amely csatornaként szolgálhat egy teljesebb élet irányába.

rap: Az album dalai szövegcentrikusak, filozofikusak, a zenében pedig megidézik a 80-as, 90-es évek undergroundját, amikor te még meg sem születtél. Mi inspirált?

GYB: Két festőművész (Soós Nóra és Győri Márton – a szerk.) társaságában felnőni nem átlagos terep. Rengeteg ember járt hozzánk mindig, írók, költők, zenészek, színészek. Pici koromtól körbevett a zene, és gyakorlatilag a kultúra szinte minden szegmense. A szüleim társasága legtöbbször 80-as évekbeli magyar undergroundot hallgatott, rám a legnagyobb inspirációt a Trabant és a Balaton zenekar gyakorolta. Víg Mihállyal és Vető Jánossal volt szerencsém együtt zenélni. Hatalmas megtiszteltetésként éltem meg!

rap: Hogyan készültek a nemrég megjelent Felejtsd el! című albumod dalai?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.