Zene

Appianos "igyekezett leásni a polgárháborúk anyagi alapjaiig" - ezzel a klasszikus marxiánus meglátással ajánlja immáron hosszú évtizedek óta a reménybeli történészek és reményvesztett történelemtanárok figyelmébe az alexandriai születésű görög történetíró művét az elnyűhetetlen Ókori Történeti Chrestomathia. S most, több mint negyven évvel Hahn István alig nyolcszáz példányban megjelentetett becses, s éppenséggel a római polgárháborúk korát tárgyaló részfordítása után végre elkészült az egy-két apróbb töredéket leszámítva teljes magyar Appianos-kiadás.

A földönkívüliek vitathatatlanul tenyérbemászó népség: már egy kisebb bolygórongálás is kiveri náluk a biztosítékot, máris jönnek túlerőstül, óriásrobotostul elpusztítani az egész planétát. Azaz annak természetes erőforrás-szipolyozó, ózonlyuk-tágító, más fajokat kiirtó egyedeit: az emberiséget.

A darab premier előtti, zártkörű bemutatójával indult idén a Kortárs Drámafesztivál, ami oké, mert ezt érdemes mutogatni a nemzetközi zsűrinek. Nézzék csak, milyen az a végső giccs, a "pannon" szerelem, a "szittya" magány, a rongyos élet és a csipkés halál testekre festve.

Noha világnagy karizmája alighanem alkalmassá tette volna rá, Greg Dulli mégsem vállalta, hogy 2007 októberében egyes-egyedül adjon koncerteket Seattle-ben a gyermekeket támogató The Vera Project meghívására. S mivel a Twilight Singers tagságát akkor már bizonytalan időre szélnek eresztette, a Gutter Twins turnéfelállása viszont még nem alakult ki teljesen, a Triple Door színpadát egy csakis erre a két estére mellészegődött, négytagú kísérőzenekarral foglalta el: Jeff Klein zongorázott és gitározott vele, Petra Haden hegedült és énekelt, Barb Antonio csellózott, Shawn Smith pedig vokálon segítette.

Az életmű kiváló és értő ismerője, Huszár Tibor két időskori Bibó István-levelet elemez, míg a kötet csaknem négyötöde forrásközlés: a Magyar Közösség elleni 1947-es perben halálra ítélt és még abban az évben kivégzett Donáth György utolsó szó jogán elmondott beszéde, illetve kilenc országgyűlési felszólalása 1939-1941-ből. A tanulmányok alapjául szolgáló Bibó-szövegeket ugyanakkor nem tartalmazza a könyv, ami bár érthető (egyrészt terjedelmileg szétfeszítették volna jelen kiadvány kereteit, másrészt mind a Levél Borbándi Gyulához, mind a Bibó István levele Arany Bálinthoz a Magyar Közösség ügyéről korábbi gyűjteményes kiadásokban hozzáférhető), némi hiányérzetet mégis kelthet az olvasóban. A rendező elv, amely a két háború közötti népi mozgalom, valamint az 1947-es, a Kisgazdapárt szétverésére irányuló koncepciós eljárás együttes tárgyalását indokolja, a szerző azon szándéka, hogy Bibó István elvi következetességét illusztrálja.

hazai blokk, ahogy ilyenkor szoktuk, benne táncoló brácsával, ragyogó énekesnőkkel, csodaszarvassal, és egy pillanatra az idő is megáll.

Smárton Trió+1: Smárton Trió+1Gelka: Less Is More Cadic: Basic

Az egyébként is beszédes nevű Basin City egyszerűen csak Bűnvárossá változott Frank Miller alkotó képzeletében, ahol a körülmények valóban elengedhetetlenné teszik a címben szereplő imperatívusz betartását - itt minden megtörténhet és szükségszerűen meg is történik; persze, mindezt már jól tudjuk a Rodriguez-féle film bemutatása, illetve a korábbi három, magyarul megjelent kötet óta.

Valamiképp a Pécs 2010 programsorozat felvezető rendezvényének tekintik a Kis Varsó kiállítását a Hattyúházban, és ez legalább biztos, mert megnyílt, a Bauhaust és a Nyolcakat még csak reméljük.

Állok az Aston Martinommal a Times Square-en, a Broadway és a Seventh Avenue között, a kora délutáni dugóban, a rádióban hardcore szól. Hirtelen elvesztem a fejem: megelégelve a várakozást, a dugóban várakozók közé hajtok padlógázzal, majd fel a járdára, néhány járókelőt a szélvédőmre kenve. Négy rendőrautó ered a nyomomba, de addig bolyongok, míg el nem tűnik a kétcsillagos körözés. Ha olyanom van, kicsit kiszállok még az autómból, ökölharcba keveredem néhány várospolgárral, vagy szimplán üldözőbe veszek néhány titkárnőt a baseballütőmmel. Levezetem a stresszt.

"Hogy boldogok-e errefelé az emberek? Halovány fogalmam sincsen." Ezekkel a szavakkal kezdődik Cserna-Szabó András hatodik kötete, a Puszibolt. "Ez a könyv a boldogságról szól" - olvasható a fülszövegen is. Ki tudja? Végül is minden könyv a boldogságról - vagy éppen annak hiányáról - szól.

A rendőröknek is lakniuk kell valahol. Ebből a kétségtelen tényből már számos izgalmas mozidarab született, és közülük nem egy állította: a New York-i rendőr, szemben például a brooklyni pékekkel vagy más céhek jeles képviselőivel, a műszak után nem olvad bele a tájba.

Gyönyörű. Nem az, hogy csinos a borító, és találtak egy tisztességes betűtípust (sok, szívemnek kedves periodikánál már ez is előrelépés lenne), hanem, hogy a tördelők mintegy alkotótársként szerepelnek minden szövegnél, és profi munkával kialakítottak egy változatos, de mindig már messziről felismerhető arculatot.

Róma sosem lesz out, olyanynyira, hogy nemrég az amerikai Steven Saylor (lásd vele készült interjúnkat: MaNcs, 2007. június 14.) Gordianus nevű ókori magándekása révén egyenesen arra vállalkozott, hogy mintegy utólag teremtse meg az urbsban az antik bűnregény világát.