Könyv - "Láttam a boldogságot én" - Cserna-Szabó András: Puszibolt

  • Babiczky Tibor
  • 2008. december 18.

Zene

"Hogy boldogok-e errefelé az emberek? Halovány fogalmam sincsen." Ezekkel a szavakkal kezdődik Cserna-Szabó András hatodik kötete, a Puszibolt. "Ez a könyv a boldogságról szól" - olvasható a fülszövegen is. Ki tudja? Végül is minden könyv a boldogságról - vagy éppen annak hiányáról - szól.

"Hogy boldogok-e errefelé az emberek? Halovány fogalmam sincsen." Ezekkel a szavakkal kezdődik Cserna-Szabó András hatodik kötete, a Puszibolt. "Ez a könyv a boldogságról szól" - olvasható a fülszövegen is. Ki tudja? Végül is minden könyv a boldogságról - vagy éppen annak hiányáról - szól.

Cserna-Szabó különös színfoltja a kortárs magyar irodalomnak: azon kevés szerző egyike, akiket érintetlenül látszik hagyni a posztmodern irodalomfelfogás. Történeteket ír, ami manapság újra divatos, de történeteket írt akkor is, amikor ez egyáltalán nem volt jellemző a kortárs prózára. Cserna-Szabóval kapcsolatban leginkább Krúdy Gyulát, a jelenkori irodalomból pedig Grecsó Krisztiánt szokták emlegetni. Jómagam Krúdyt inkább egyfajta választott apafigurának látom, és Grecsó tekintetében is az "egymás mellett élés" fogalmát használnám a "rokonság" helyett. A Krúdyra olyannyira jellemző nosztalgikus boldogságkeresésnek ugyanis alig-alig találni nyomát Cserna-Szabó írásaiban. Grecsótól pedig elkülöníti a gyökeresen más irányú történetfelfogás. Grecsó prózájának alaphangja az "így is történhet", Cserna-Szabóé a "minden megtörténhet". Jóllehet ez nem tűnik jelentős különbségnek, és talán nem is az, ha a részleteket figyeljük, ám a két szerző műveinek morális alapállása szempontjából már egyáltalán nem elhanyagolható.

Cserna-Szabó "rokonai" tehát máshol keresendők. A legfontosabbnak talán Hunyady Sándort érzem. Az ő mindig jelen idejű, nosztalgiától mentes és - első olvasatra - könnyűkezűnek tűnő prózapoétikája párhuzamba állítható Cserna-Szabóéval. Ide vehetnénk még Tömörkény István sűrű hangulatteremtő erejét is, a kortárs prózából pedig Fehér Béla nevét érzem jogosnak megemlíteni. A világirodalomból Charles Bukowski látszik relevánsnak; keresetlen vulgaritásának, vállalt sarkosságának több jele is visszaköszön a Cserna-Szabó-prózából.

A Puszibolt - Cserna-Szabó eddigi életművében kirívó kivételként - regény. Legalábbis regényként árulják. Ha állást kéne foglalnom a műfajiság kérdésében, a magam hagyományosnak mondható regényfelfogásával a novellafüzér mellett tenném le a voksomat. Ezt azonban már meghaladta az idő. Az persze kérdés, hogy ez a regényformátum kiadói vagy szerzői intenció volt-e (Ferdinandy György mondta nemrég egy interjúban, hogy a francia kiadója regényformába tördelve adta ki a novelláskötetét, címek nélkül, s ezt azzal indokolta, hogy csak így eladható a piacon), hiszen az egyes "fejezetek" önálló novellákként olvastatják magukat. A Puszibolt esetében a regényszerkezet ellen szól néhány szöveg (fejezet?) egyenetlensége, illetve önmagáért valósága. Egy regény esetében nem szokás "gyengébb fejezetekre" emlékezni. Néhány szöveg emellett minden ötletessége ellenére sem viszi előre a "regényt". Ilyen a vérvihar története (13.), a rablópáros esete (15.), valamint Petrák Titusz románca a folyóparton (19.). A fejezetek önmagukban a hagyományos történetmesélés linearitását tükrözik, a könyv egésze azonban nem képes erre a mutatványra. Más oldalról megközelítve állítható, hogy a regényszerkezet, a számozott fejezetek éppen azt nehezítik, amire egy novelláskötet esetében nagy szükség van: az emlékezést és az azonosítást. Minden jó novelláskötetben található néhány nagy novella. A Puszibolt is tartalmaz legalább öt-hat ilyen írást - kár, hogy csak számuk van (nota bene, korábban, folyóiratbeli megjelenésük idején még volt címe mindegyiknek!).

A Puszibolt 27+1 fejezete hol lazábban, hol szorosabban kapcsolódik egymáshoz. Már korábban ismert szereplők bukkannak fel újra, szépen lassan megismerjük a karakterek közti viszonyokat. Az alakok plasztikusak, Cserna-Szabó humora pedig egyéni és szerteágazó. Ezek mellett még két főbb szervezőerő figyelhető meg a könyvben, az egyik a helyszín, a másik pedig Badar Anna, a mindenki által áhított és sokak által meg is kapott nő, aki azonban mindig végromlásba dönti a férfiakat, ahogy egy igazi femme fatale-hoz illik. A történetek egy kisvárosban játszódnak, legalábbis az előkerülő utca- és kocsmanevek, valamint a 27 szobor erre engednek következtetni. Kedves atmoszféra, vidékies hangulat lengi be a helyszínt. Lator László Móricz Zsigmondot említi, tegyük hozzá, okkal és joggal, hiszen a patikárius, a faluszépe, a képhamisító kegyszerkereskedő karakterei tökéletesen beleillenek az unalmas kisváros provincializmusába. Az áthallást maga Cserna-Szabó is felerősíti: egyetlen író van csak a városkában, akit történetesen Móricz Móricnak hívnak. A hely- és személynevek (Menzeszes Csigához címzett italbolt, Hétpecsét utca, Hit, Remény & Szeretet Áruház, valamint dr. Emlék Bundás, Fikár József, Krizantém Borisz, Fleckenstein Aurél, Hullám Rodrigó és így tovább) azonban elemelik a valóságtól a történeteket, és ezáltal magát a helyszínt is. Cserna-Szabó egyik nagy mutatványa éppen az, hogy az olvasónak mindennek ellenére mégis erős "valóságérzete" támad.

De mit is mond a Puszibolt a boldogságról? A legpontosabb talán az, ha a siker és dicsőség fogalompár felől közelítünk Cserna-Szabó boldogságfelfogásához. A regény tartalmaz ugyanis egy jelöletlen idézetet (számtalan egyéb utalás és idézet mellett) Hamvas Béla Unicornis című művéből. Így szól: "Életemnek új korszaka kezdődött, amikor felismertem, hogy a dicsőség és a siker nem azonos. A siker a kivétel dolga. A tehetségé. Mutatvány, cirkusz, rekord, teljesítmény, egyéniség, különlegesség. A dicsőség a világosság, az egyetemesség, az értelem, az egészség, az igazság dolga. A siker a legkisebb, a dicsőség a legnagyobb ellenállás irányában fekszik. A siker embere a legkisebb ember, a dicsőség embere a legnagyobb ember. A siker helye az utca, a dicsőség helye szívednek titkos kamrája." A Puszibolt világában a siker és a dicsőség fogalma pompásan összekapcsolódik a boldogság fogalmával. A szereplők közül aki a sikert, a mutatványt (a mérhető boldogság ismérveit) választja, annak előbb-utóbb bezár a puszibolt. Aki azonban az értelem és egyetemesség mellett foglal állást, még ha el is bukik a végén, örökre nyitva marad számára az ajtó. A bukás tehát elkerülhetetlen, nem mindegy azonban, hogyan bukunk el. Lehetünk akár boldogok is.

Magvető, 2008, 264 oldal, 2690 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.