Könyv - "Láttam a boldogságot én" - Cserna-Szabó András: Puszibolt

  • Babiczky Tibor
  • 2008. december 18.

Zene

"Hogy boldogok-e errefelé az emberek? Halovány fogalmam sincsen." Ezekkel a szavakkal kezdődik Cserna-Szabó András hatodik kötete, a Puszibolt. "Ez a könyv a boldogságról szól" - olvasható a fülszövegen is. Ki tudja? Végül is minden könyv a boldogságról - vagy éppen annak hiányáról - szól.

"Hogy boldogok-e errefelé az emberek? Halovány fogalmam sincsen." Ezekkel a szavakkal kezdődik Cserna-Szabó András hatodik kötete, a Puszibolt. "Ez a könyv a boldogságról szól" - olvasható a fülszövegen is. Ki tudja? Végül is minden könyv a boldogságról - vagy éppen annak hiányáról - szól.

Cserna-Szabó különös színfoltja a kortárs magyar irodalomnak: azon kevés szerző egyike, akiket érintetlenül látszik hagyni a posztmodern irodalomfelfogás. Történeteket ír, ami manapság újra divatos, de történeteket írt akkor is, amikor ez egyáltalán nem volt jellemző a kortárs prózára. Cserna-Szabóval kapcsolatban leginkább Krúdy Gyulát, a jelenkori irodalomból pedig Grecsó Krisztiánt szokták emlegetni. Jómagam Krúdyt inkább egyfajta választott apafigurának látom, és Grecsó tekintetében is az "egymás mellett élés" fogalmát használnám a "rokonság" helyett. A Krúdyra olyannyira jellemző nosztalgikus boldogságkeresésnek ugyanis alig-alig találni nyomát Cserna-Szabó írásaiban. Grecsótól pedig elkülöníti a gyökeresen más irányú történetfelfogás. Grecsó prózájának alaphangja az "így is történhet", Cserna-Szabóé a "minden megtörténhet". Jóllehet ez nem tűnik jelentős különbségnek, és talán nem is az, ha a részleteket figyeljük, ám a két szerző műveinek morális alapállása szempontjából már egyáltalán nem elhanyagolható.

Cserna-Szabó "rokonai" tehát máshol keresendők. A legfontosabbnak talán Hunyady Sándort érzem. Az ő mindig jelen idejű, nosztalgiától mentes és - első olvasatra - könnyűkezűnek tűnő prózapoétikája párhuzamba állítható Cserna-Szabóéval. Ide vehetnénk még Tömörkény István sűrű hangulatteremtő erejét is, a kortárs prózából pedig Fehér Béla nevét érzem jogosnak megemlíteni. A világirodalomból Charles Bukowski látszik relevánsnak; keresetlen vulgaritásának, vállalt sarkosságának több jele is visszaköszön a Cserna-Szabó-prózából.

A Puszibolt - Cserna-Szabó eddigi életművében kirívó kivételként - regény. Legalábbis regényként árulják. Ha állást kéne foglalnom a műfajiság kérdésében, a magam hagyományosnak mondható regényfelfogásával a novellafüzér mellett tenném le a voksomat. Ezt azonban már meghaladta az idő. Az persze kérdés, hogy ez a regényformátum kiadói vagy szerzői intenció volt-e (Ferdinandy György mondta nemrég egy interjúban, hogy a francia kiadója regényformába tördelve adta ki a novelláskötetét, címek nélkül, s ezt azzal indokolta, hogy csak így eladható a piacon), hiszen az egyes "fejezetek" önálló novellákként olvastatják magukat. A Puszibolt esetében a regényszerkezet ellen szól néhány szöveg (fejezet?) egyenetlensége, illetve önmagáért valósága. Egy regény esetében nem szokás "gyengébb fejezetekre" emlékezni. Néhány szöveg emellett minden ötletessége ellenére sem viszi előre a "regényt". Ilyen a vérvihar története (13.), a rablópáros esete (15.), valamint Petrák Titusz románca a folyóparton (19.). A fejezetek önmagukban a hagyományos történetmesélés linearitását tükrözik, a könyv egésze azonban nem képes erre a mutatványra. Más oldalról megközelítve állítható, hogy a regényszerkezet, a számozott fejezetek éppen azt nehezítik, amire egy novelláskötet esetében nagy szükség van: az emlékezést és az azonosítást. Minden jó novelláskötetben található néhány nagy novella. A Puszibolt is tartalmaz legalább öt-hat ilyen írást - kár, hogy csak számuk van (nota bene, korábban, folyóiratbeli megjelenésük idején még volt címe mindegyiknek!).

A Puszibolt 27+1 fejezete hol lazábban, hol szorosabban kapcsolódik egymáshoz. Már korábban ismert szereplők bukkannak fel újra, szépen lassan megismerjük a karakterek közti viszonyokat. Az alakok plasztikusak, Cserna-Szabó humora pedig egyéni és szerteágazó. Ezek mellett még két főbb szervezőerő figyelhető meg a könyvben, az egyik a helyszín, a másik pedig Badar Anna, a mindenki által áhított és sokak által meg is kapott nő, aki azonban mindig végromlásba dönti a férfiakat, ahogy egy igazi femme fatale-hoz illik. A történetek egy kisvárosban játszódnak, legalábbis az előkerülő utca- és kocsmanevek, valamint a 27 szobor erre engednek következtetni. Kedves atmoszféra, vidékies hangulat lengi be a helyszínt. Lator László Móricz Zsigmondot említi, tegyük hozzá, okkal és joggal, hiszen a patikárius, a faluszépe, a képhamisító kegyszerkereskedő karakterei tökéletesen beleillenek az unalmas kisváros provincializmusába. Az áthallást maga Cserna-Szabó is felerősíti: egyetlen író van csak a városkában, akit történetesen Móricz Móricnak hívnak. A hely- és személynevek (Menzeszes Csigához címzett italbolt, Hétpecsét utca, Hit, Remény & Szeretet Áruház, valamint dr. Emlék Bundás, Fikár József, Krizantém Borisz, Fleckenstein Aurél, Hullám Rodrigó és így tovább) azonban elemelik a valóságtól a történeteket, és ezáltal magát a helyszínt is. Cserna-Szabó egyik nagy mutatványa éppen az, hogy az olvasónak mindennek ellenére mégis erős "valóságérzete" támad.

De mit is mond a Puszibolt a boldogságról? A legpontosabb talán az, ha a siker és dicsőség fogalompár felől közelítünk Cserna-Szabó boldogságfelfogásához. A regény tartalmaz ugyanis egy jelöletlen idézetet (számtalan egyéb utalás és idézet mellett) Hamvas Béla Unicornis című művéből. Így szól: "Életemnek új korszaka kezdődött, amikor felismertem, hogy a dicsőség és a siker nem azonos. A siker a kivétel dolga. A tehetségé. Mutatvány, cirkusz, rekord, teljesítmény, egyéniség, különlegesség. A dicsőség a világosság, az egyetemesség, az értelem, az egészség, az igazság dolga. A siker a legkisebb, a dicsőség a legnagyobb ellenállás irányában fekszik. A siker embere a legkisebb ember, a dicsőség embere a legnagyobb ember. A siker helye az utca, a dicsőség helye szívednek titkos kamrája." A Puszibolt világában a siker és a dicsőség fogalma pompásan összekapcsolódik a boldogság fogalmával. A szereplők közül aki a sikert, a mutatványt (a mérhető boldogság ismérveit) választja, annak előbb-utóbb bezár a puszibolt. Aki azonban az értelem és egyetemesség mellett foglal állást, még ha el is bukik a végén, örökre nyitva marad számára az ajtó. A bukás tehát elkerülhetetlen, nem mindegy azonban, hogyan bukunk el. Lehetünk akár boldogok is.

Magvető, 2008, 264 oldal, 2690 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.