könyv - Huszár Tibor: Bibó estéje

  • B. I.
  • 2008.12.18 00:00

Zene

Az életmű kiváló és értő ismerője, Huszár Tibor két időskori Bibó István-levelet elemez, míg a kötet csaknem négyötöde forrásközlés: a Magyar Közösség elleni 1947-es perben halálra ítélt és még abban az évben kivégzett Donáth György utolsó szó jogán elmondott beszéde, illetve kilenc országgyűlési felszólalása 1939-1941-ből. A tanulmányok alapjául szolgáló Bibó-szövegeket ugyanakkor nem tartalmazza a könyv, ami bár érthető (egyrészt terjedelmileg szétfeszítették volna jelen kiadvány kereteit, másrészt mind a Levél Borbándi Gyulához, mind a Bibó István levele Arany Bálinthoz a Magyar Közösség ügyéről korábbi gyűjteményes kiadásokban hozzáférhető), némi hiányérzetet mégis kelthet az olvasóban. A rendező elv, amely a két háború közötti népi mozgalom, valamint az 1947-es, a Kisgazdapárt szétverésére irányuló koncepciós eljárás együttes tárgyalását indokolja, a szerző azon szándéka, hogy Bibó István elvi következetességét illusztrálja.
Az életmû kiváló és értõ ismerõje, Huszár Tibor két idõskori Bibó István-levelet elemez, míg a kötet csaknem négyötöde forrásközlés: a Magyar Közösség elleni 1947-es perben halálra ítélt és még abban az évben kivégzett Donáth György utolsó szó jogán elmondott beszéde, illetve kilenc országgyûlési felszólalása 1939-1941-bõl. A tanulmányok alapjául szolgáló Bibó-szövegeket ugyanakkor nem tartalmazza a könyv, ami bár érthetõ (egyrészt terjedelmileg szétfeszítették volna jelen kiadvány kereteit, másrészt mind a Levél Borbándi Gyulához, mind a Bibó István levele Arany Bálinthoz a Magyar Közösség ügyérõl korábbi gyûjteményes kiadásokban hozzáférhetõ), némi hiányérzetet mégis kelthet az olvasóban.

A rendezõ elv, amely a két háború közötti népi mozgalom, valamint az 1947-es, a Kisgazdapárt szétverésére irányuló koncepciós eljárás együttes tárgyalását indokolja, a szerzõ azon szándéka, hogy Bibó István elvi következetességét illusztrálja. A halála (1979) elõtti évben ugyanis Bibó sem a Borbándi-mû (A magyar népi mozgalom), sem az utólag megismert Donáth-beszéd hatására nem vizsgálta felül korábbi nézeteit és helyenkénti szigorú bírálatát. Az 1956 után államilag marginalizált Bibó nem vált megengedõbbé attól, hogy olyanok társadalmi-politikai felfogását értékelte, akik - hozzá hasonlóan - az egypárti diktatúra áldozatai voltak. Az aprólékos mérlegelésen alapuló világos beszéd, amire Bibó mindenkor törekedett, máig példaértékû - függetlenül attól, hogy megállapításaival egyébként mennyiben értünk egyet. b>

Corvina, 2008, 292 oldal, 2690 Ft

****

Neked ajánljuk