Lemez

Jessie Ware: What’s Your Pleasure?

  • - minek -
  • 2020. augusztus 9.

Zene

A bő évtizede feltűnt londoni énekesnő már pályafutása elején is megannyi izgalmas elektronikus produkciónak kölcsönözte remek hangját, dolgozott SBTRKT-tal, Samphával, a Disclosure duóval is. Néhány, talán kevésbé átütő sikert hozó év után, mostani, negyedik albumán úgy tűnik, hogy megtalálta a nyerő receptet, ami egyértelműen a személyes és műfaji gyökerekhez való visszatérés. Egyértelmű, hogy a What’s Your Pleasure-t a tágan értelmezett diszkó/boogie hagyomány értő és reflektív feldolgozása tölti meg élettel: olyan ritmusok és melódiák simulnak egymáshoz, amelyeket egyszerre elérzékenyülve és eksztázisban fogadunk be a diszkógömb alatt. A sikerhez sokat tett hozzá Ware legfőbb alkotótársa, James Ford is: voltaképpen mindegy, hogy a groove-alapú tánczene melyik korszakát veszik elő, a klasszikusat, a már new wave-vel beojtottat (mint a remek címadó számban), a nyolcvanas évek polírozott funk/soul hangzását (Soul Control), vagy elhajlanak az elektropop (Adore You – Joseph Mounttal) esetleg a funky house felé (lásd a Mirage Bananarama-parafrázisát). Ware-nek minden stílus jól áll, hangja pedig ott szárnyal a Donna Summer-i, Anita Ward-i magasságokban, miközben az örök, de legalábbis a klub zár­órájáig tartó szerelemről dalol. Amúgy a brooklyni house legenda Morgan Geist éppúgy dolgozott a lemezen, mint az agyas négynegyedben utazó Midland vagy Benji B, és az ő munkáik is remekül simulnak bele az érzékien lüktető táncdalcsokorba, amit egy jól hallhatóan pályafutása csúcsára érkezett diszkódíva visz sikerre.

PMR/Virgin, 2020

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.