Lemez

Kassandra: Mélyvíz

Zene

„Bizarr dalszövegek, gyors váltások, szokatlan metrumok, bólogatós metál, posztrockos elszállás, fülbemászó poprefrének.” Ez áll a Kassandra zenekar bemutatkozásában, amiből rögtön kiderül, hogy több szempontból is rendhagyó pro­dukcióról van szó: nemigen akad még csak hasonló sem a hazai mezőnyben.

Az Esti Kornél egykori frontemberéről, Nagy Istvánról évekig szinte semmit nem lehetett hallani, miután 2012-ben kikerült az együttesből, majd váratlan fordulatként a Péterfy Bori & Love Band gitárosaként tért vissza a zenei életbe. Ezzel párhuzamosan életre hívta a Kassandrát, hogy végre formába öntse saját ötleteit, amelyek közül néhány már gimnazista kora óta érlelődött. A szakma kezdettől fogva bízott bennük, a Fishing on Orfű fesztiválon például úgy léphettek fel, hogy még egyetlen daluk sem volt elérhető nyilvánosan.

Első nagylemezük nem egy könnyen befogadható, rádióbarát anyag, amit már a számcímek (Skizo, András xanax galaxisa, Táncolj, te rohadék) is sugallnak. De akit ez nem riaszt el azonnal, és hajlandó elmélyedni benne, az sorra fedezheti fel az eredetiség rétegeit, ahogy újra és újra meghallgatja. Külön figyelemre méltó József Attila Haragjának megzenésítése, a verset sikerült teljesen a saját képükre formálni, a szöveg bámulatosan illeszkedik a világukba.
A kezdő „Búsulsz-e, Pista?” sornak ráadásul dupla csavart ad, hogy az énekes így önmagát is megszólítja, és hát a költőt is így hívták a nevelőszülei.

GrapefruitMoon Records, 2020

 

Figyelmébe ajánljuk

Se csoda, se ítéletnap nem várható az Otthon Starttól

Sok a nyitott kérdés a 3 százalékos lakáshitelek lehetséges hatásairól: az első lakásra sorban állók közül sokan inkább csalódhatnak majd, és az évi több tízezer új lakás sem tűnik megalapozott várakozásnak – viszont a program a költségvetésnek is talán csak szélsőséges esetben okoz fenntarthatatlan terhet.

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.