Kiállítás: De voltak olyanok (Vendégváró Budapest)

  • Kovács Nándor
  • 1997. január 23.

Zene

Valamikor rég, pontosabban épp százegy éve, hogy megnyitották a Royalt. Igazi, fényes, nagykörúti Grand Hotel volt, ma feledésre érdemes, csihi-puhi filmeket játszó omlatag épület. A Nagy Szállóban mindig kéznél volt a bajuszsütővas, ügyeltek rá, hogy a vendég fogkeféje a hotel ízléses és higiénikus, a két végén öt-öt szellőzőlyukkal ellátott porcelán fogkefetartó szelencéjébe kerülhessen. A mosdókészlet ugyan rózsaszínű, de fajansz, és nemcsak a Royal képeivel díszítették, hanem a kisebb kísérő képeken az ország nevezetességeire is felhívták a figyelmet. A szállodai padlókefék legjobbjai pedig "Bucarest" márkanévre hallgattak. Volt Szálloda Újság, ami "naponta ingyen adatik a szállodai vendégnek", mégpedig magyar, francia és német nyelven. Második oldalán például arról olvashatunk, "Melyik színházba megyünk ma?", a hetediken arról, "Hová rándulhatunk ma ki?", és végül eligazítás "Elutazóknak és olyanoknak, kik a fővárosban ismeretlenek".

Valamikor rég, pontosabban épp százegy éve, hogy megnyitották a Royalt. Igazi, fényes, nagykörúti Grand Hotel volt, ma feledésre érdemes, csihi-puhi filmeket játszó omlatag épület. A Nagy Szállóban mindig kéznél volt a bajuszsütővas, ügyeltek rá, hogy a vendég fogkeféje a hotel ízléses és higiénikus, a két végén öt-öt szellőzőlyukkal ellátott porcelán fogkefetartó szelencéjébe kerülhessen. A mosdókészlet ugyan rózsaszínű, de fajansz, és nemcsak a Royal képeivel díszítették, hanem a kisebb kísérő képeken az ország nevezetességeire is felhívták a figyelmet. A szállodai padlókefék legjobbjai pedig "Bucarest" márkanévre hallgattak. Volt Szálloda Újság, ami "naponta ingyen adatik a szállodai vendégnek", mégpedig magyar, francia és német nyelven. Második oldalán például arról olvashatunk, "Melyik színházba megyünk ma?", a hetediken arról, "Hová rándulhatunk ma ki?", és végül eligazítás "Elutazóknak és olyanoknak, kik a fővárosban ismeretlenek".

Így mentek az előző századvégen a dolgok. Az 1872-ben megalakult első európai hálókocsi-társasággal, a Waggon Litsszel a MÁV nem több évtized, hanem hét év múlva kötött megállapodást. Épült a város, a Nagykörút (1872), a Sugárút (Andrássy út - 1877), a Margit híd (1876), a Népszínház (1875), az Opera (1884) és a Duna legnagyobb kikötőinek egyike. Az 1885-ös Országos Kiállításon a múlt század utolsó harmadában Európa leglátványosabban fejlődő városainak egyikében tehát volt rá ok, hogy "a fővároson keresztül utazó idegenek megállítására megfelelő propagandát fejtsenek ki".

A kor nagy vendéglátósai (Kugler, Gerbeaud Emil, Glück Frigyes) nem a szaktársak ötleteinek lenyúlásában jeleskedtek, hanem elgondolásaik voltak. Gerbeaud például maga tervezte és rajzolta a bonbonosdobozokat, kiötölt csak teasüteményből több mint százfélét, feltalálta az azóta világszerte elterjedt konyakos meggyet és csokoládédrazsét. A tortájáról híres Dobos ugyan leköltözött Egerbe, de ettől a fővárosban még édes volt az élet. A kontinens első földalattijának kiállításon látható metszetrajz-perspektívája frappánsan szimbolizálja a téves koreszmét: a napfény a föld fölött és alatt (!) egyforma árnyékot vet.

Megünnepelték a millenniumot is. A Városligetben 202 (ideiglenes) csarnok épült, köztük a századvégi romantika jegyében megálmodott, a magyarországi török világot idéző Õsbudavára is. Ízléstől és brieftaschnitól függően el lehetett látogatni egy-egy sör- vagy pezsgőcsarnokba is, ahol még díszes számolócédulákon jegyezték a fogyasztást. Volt porcelán söralátét is. Ezen, mint egy órán, mutatóval lehetett számolni az elfogyasztott korsó sereket, a körskála nyolcig terjedt, ami egyben a sörissza vendég maximálisra taksált teljesítőképességét is jelzi. A halkések a tárlók tanúsága alapján minimum hal (delfin, harcsa stb.) alakúak voltak, amellett gazdag ornamentikával díszítették őket. Külön volt speciális osztriganyitó, a rossz fogúak számára húspuhító, továbbá kukoricavilla, spárgacsipesz, rákvilla, sőt pecsenyelé-elosztó is. Néhai honfitársaink szinte minden étekhez a mainál nagyobb méretű késeket és villákat használtak.

A Ligetbe látogató kedves vendéget Wampetics Ferenc híres kerthelyisége fogadta, majd 1911-ben Gundel Károly vette át az éttermet, amivel egy újabb legenda vette kezdetét. Legendás volt "a reumások és köszvényesek Mekkája", "Budapest fürdőváros" is - nemhiába létezett a nemzetközi országreklám és hiányoztak a megfizethetetlen árak. Többnyelvű, ábrával illusztrált szórólapok mutatták külföldön is, hogy például Rómából repülővel 8, vonattal 26, autóval 32 óra az út Budapestre, ugyanez Bécsből repülővel 1 óra 30 perc, vonattal 4 óra 30 perc, autóval 4 óra 30 perc. Híres plakátfestők, Bernáth, Földes-Sátai, Tuszkay művei csábították a közönséget a Kolibribe, a Royal Orfeumba, a Fővárosi Orfeumba, a Figaróba vagy az Admirálba, ahol a plakát tanúsága szerint időn és elmúláson túl is Erdélyi Doli ül a zongoránál.

A café-spectacle, a café-concert, a café danse, a café bár, a boulevard café vagy a café restaurant között választottak, akik az üzleti, a politikai vagy a kulturális élet megbízhatóbb információi és egymás iránt érdeklődtek. Ennek az enteriőrnek is megvoltak a művészei, Molnár C. Pál például egész sor szép étlapot alkotott a New Yorknak a húszas években - a New Yorknak, ami induláskor mindössze a New York Biztosító Társaság reklámkávéháza kívánt lenni. Látható a kiállításon a márványlapú kávéházi asztal, melyen a kor jeleseinek (Heltai, Molnár, Karinthy) ceruzakarikatúrái díszlenek - a vendégek már akkor is firkáltak. A falakon festmények, portrék; Budapesten, a kávéházak városában több mint ötszáz kávéház működött. Lehetett jó néhány biliárdasztal, de ma már fogalmunk sincs, hogy, mint az ittenit, hánynak a lapját lehetett átfordítani, hogy a másik oldalán ebédlőasztalul szolgálhasson. És nem az volt kiírva, mint az ötvenes évek kocsmáiban, hogy "Köpködni tilos!", hanem "Játék közben absolut csend kéretik!"

*

A kiállítás termeiben nincs túl meleg, a hangszórókból halkan szól Scott Joplin Juharlevél ragtime-ja, Kabos Gyula énekli A pénzemet én máma mind elmulatom kezdetű dalt, megy Csernák Díszpalotása, a Radetzky-mars, a Kék Duna-keringő és még néhány korabeli sláger, a teremőr székén lila Kurír (szalagcíme: Pánik a végeken), a másikén kis piros rádió, a nénik fázósan húzzák össze a vállkendőjüket. A rendezők hétmilliót kértek a kiállításra, de mindössze kétmilliót kaptak.

Kovács Nándor

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.