Kiállítás: De voltak olyanok (Vendégváró Budapest)

  • Kovács Nándor
  • 1997. január 23.

Zene

Valamikor rég, pontosabban épp százegy éve, hogy megnyitották a Royalt. Igazi, fényes, nagykörúti Grand Hotel volt, ma feledésre érdemes, csihi-puhi filmeket játszó omlatag épület. A Nagy Szállóban mindig kéznél volt a bajuszsütővas, ügyeltek rá, hogy a vendég fogkeféje a hotel ízléses és higiénikus, a két végén öt-öt szellőzőlyukkal ellátott porcelán fogkefetartó szelencéjébe kerülhessen. A mosdókészlet ugyan rózsaszínű, de fajansz, és nemcsak a Royal képeivel díszítették, hanem a kisebb kísérő képeken az ország nevezetességeire is felhívták a figyelmet. A szállodai padlókefék legjobbjai pedig "Bucarest" márkanévre hallgattak. Volt Szálloda Újság, ami "naponta ingyen adatik a szállodai vendégnek", mégpedig magyar, francia és német nyelven. Második oldalán például arról olvashatunk, "Melyik színházba megyünk ma?", a hetediken arról, "Hová rándulhatunk ma ki?", és végül eligazítás "Elutazóknak és olyanoknak, kik a fővárosban ismeretlenek".

Valamikor rég, pontosabban épp százegy éve, hogy megnyitották a Royalt. Igazi, fényes, nagykörúti Grand Hotel volt, ma feledésre érdemes, csihi-puhi filmeket játszó omlatag épület. A Nagy Szállóban mindig kéznél volt a bajuszsütővas, ügyeltek rá, hogy a vendég fogkeféje a hotel ízléses és higiénikus, a két végén öt-öt szellőzőlyukkal ellátott porcelán fogkefetartó szelencéjébe kerülhessen. A mosdókészlet ugyan rózsaszínű, de fajansz, és nemcsak a Royal képeivel díszítették, hanem a kisebb kísérő képeken az ország nevezetességeire is felhívták a figyelmet. A szállodai padlókefék legjobbjai pedig "Bucarest" márkanévre hallgattak. Volt Szálloda Újság, ami "naponta ingyen adatik a szállodai vendégnek", mégpedig magyar, francia és német nyelven. Második oldalán például arról olvashatunk, "Melyik színházba megyünk ma?", a hetediken arról, "Hová rándulhatunk ma ki?", és végül eligazítás "Elutazóknak és olyanoknak, kik a fővárosban ismeretlenek".

Így mentek az előző századvégen a dolgok. Az 1872-ben megalakult első európai hálókocsi-társasággal, a Waggon Litsszel a MÁV nem több évtized, hanem hét év múlva kötött megállapodást. Épült a város, a Nagykörút (1872), a Sugárút (Andrássy út - 1877), a Margit híd (1876), a Népszínház (1875), az Opera (1884) és a Duna legnagyobb kikötőinek egyike. Az 1885-ös Országos Kiállításon a múlt század utolsó harmadában Európa leglátványosabban fejlődő városainak egyikében tehát volt rá ok, hogy "a fővároson keresztül utazó idegenek megállítására megfelelő propagandát fejtsenek ki".

A kor nagy vendéglátósai (Kugler, Gerbeaud Emil, Glück Frigyes) nem a szaktársak ötleteinek lenyúlásában jeleskedtek, hanem elgondolásaik voltak. Gerbeaud például maga tervezte és rajzolta a bonbonosdobozokat, kiötölt csak teasüteményből több mint százfélét, feltalálta az azóta világszerte elterjedt konyakos meggyet és csokoládédrazsét. A tortájáról híres Dobos ugyan leköltözött Egerbe, de ettől a fővárosban még édes volt az élet. A kontinens első földalattijának kiállításon látható metszetrajz-perspektívája frappánsan szimbolizálja a téves koreszmét: a napfény a föld fölött és alatt (!) egyforma árnyékot vet.

Megünnepelték a millenniumot is. A Városligetben 202 (ideiglenes) csarnok épült, köztük a századvégi romantika jegyében megálmodott, a magyarországi török világot idéző Õsbudavára is. Ízléstől és brieftaschnitól függően el lehetett látogatni egy-egy sör- vagy pezsgőcsarnokba is, ahol még díszes számolócédulákon jegyezték a fogyasztást. Volt porcelán söralátét is. Ezen, mint egy órán, mutatóval lehetett számolni az elfogyasztott korsó sereket, a körskála nyolcig terjedt, ami egyben a sörissza vendég maximálisra taksált teljesítőképességét is jelzi. A halkések a tárlók tanúsága alapján minimum hal (delfin, harcsa stb.) alakúak voltak, amellett gazdag ornamentikával díszítették őket. Külön volt speciális osztriganyitó, a rossz fogúak számára húspuhító, továbbá kukoricavilla, spárgacsipesz, rákvilla, sőt pecsenyelé-elosztó is. Néhai honfitársaink szinte minden étekhez a mainál nagyobb méretű késeket és villákat használtak.

A Ligetbe látogató kedves vendéget Wampetics Ferenc híres kerthelyisége fogadta, majd 1911-ben Gundel Károly vette át az éttermet, amivel egy újabb legenda vette kezdetét. Legendás volt "a reumások és köszvényesek Mekkája", "Budapest fürdőváros" is - nemhiába létezett a nemzetközi országreklám és hiányoztak a megfizethetetlen árak. Többnyelvű, ábrával illusztrált szórólapok mutatták külföldön is, hogy például Rómából repülővel 8, vonattal 26, autóval 32 óra az út Budapestre, ugyanez Bécsből repülővel 1 óra 30 perc, vonattal 4 óra 30 perc, autóval 4 óra 30 perc. Híres plakátfestők, Bernáth, Földes-Sátai, Tuszkay művei csábították a közönséget a Kolibribe, a Royal Orfeumba, a Fővárosi Orfeumba, a Figaróba vagy az Admirálba, ahol a plakát tanúsága szerint időn és elmúláson túl is Erdélyi Doli ül a zongoránál.

A café-spectacle, a café-concert, a café danse, a café bár, a boulevard café vagy a café restaurant között választottak, akik az üzleti, a politikai vagy a kulturális élet megbízhatóbb információi és egymás iránt érdeklődtek. Ennek az enteriőrnek is megvoltak a művészei, Molnár C. Pál például egész sor szép étlapot alkotott a New Yorknak a húszas években - a New Yorknak, ami induláskor mindössze a New York Biztosító Társaság reklámkávéháza kívánt lenni. Látható a kiállításon a márványlapú kávéházi asztal, melyen a kor jeleseinek (Heltai, Molnár, Karinthy) ceruzakarikatúrái díszlenek - a vendégek már akkor is firkáltak. A falakon festmények, portrék; Budapesten, a kávéházak városában több mint ötszáz kávéház működött. Lehetett jó néhány biliárdasztal, de ma már fogalmunk sincs, hogy, mint az ittenit, hánynak a lapját lehetett átfordítani, hogy a másik oldalán ebédlőasztalul szolgálhasson. És nem az volt kiírva, mint az ötvenes évek kocsmáiban, hogy "Köpködni tilos!", hanem "Játék közben absolut csend kéretik!"

*

A kiállítás termeiben nincs túl meleg, a hangszórókból halkan szól Scott Joplin Juharlevél ragtime-ja, Kabos Gyula énekli A pénzemet én máma mind elmulatom kezdetű dalt, megy Csernák Díszpalotása, a Radetzky-mars, a Kék Duna-keringő és még néhány korabeli sláger, a teremőr székén lila Kurír (szalagcíme: Pánik a végeken), a másikén kis piros rádió, a nénik fázósan húzzák össze a vállkendőjüket. A rendezők hétmilliót kértek a kiállításra, de mindössze kétmilliót kaptak.

Kovács Nándor

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.