Zene

"Egy monarchikum története" - olvassuk a Kálmán Imre örökzöldjét tárgyazó gusztusos kötet alcímét, s a frappáns terminológiai újítás nemcsak mosolyt fakaszt, de várakozásainkat is jócskán felcsigázza.

Nyolc kis kritika

Az ambient és a metál fúziós energiáiból táplálkozó zenekarok a kezdeti együtthaladás után szétszéledni látszanak, gyökereik újabb lehetőségeit kutatva. Persze szigorúan csak zenei és metaforikus értelemben.

A napokban újra megnéztem azt az Iggy Pop-koncertfilmet, amelyben megőrjítette a párizsi Olympiát. Kiss My Blood a címe, DVD-n nálunk is kapható, és '91-et írtunk, amikor a rendező Tim Pope-nak látszólag eszköztelenül, egy "szimpla" koncertfilmben tökre sikerült megmutatni Iggy savát, borsát, mítoszát.

Az alternatív valóságok közül, melyek a mozi segítségével viszonylag gyorsan és olcsón elérhetők, a kisvárosi idill az egyik legnépszerűbb, s egyben legidegesítőbb célállomás.

Tarantino a Kill Billben már megmutatta, mi a különbség az ölés (tömegkulturális reprezentációjának) keleti és nyugati módozatai között.

Az 1941-ben született, 1979-ben Amerikába emigrált, 1990-ben New Yorkban meghalt író meglehetősen ismert nálunk is, immár a harmadik magyar kötetét vehetjük kézbe.

Az író legnagyobb hazai rajongói sem gondolhatták komolyan, hogy a legutóbbi hökkenet, az újorosz íróikon szerelmes regénye (A Metamor Szent Könyve) ilyen gyorsan überelhető.

Vajon mennyire meghatározó, hogy ki mikor indul el a költői pályán? Manapság húsz-egynéhány évesen adják ki a költők első kötetüket, mert ugyan a Wunderkindek ideje lejárt, de az 1973-ban született Kiss Judit Ágnes első kötetét lapozgatva örömmel állapíthatjuk meg, hogy egy igazi Wunderfrau könyvét tartjuk kezünkben.

Harmadik esztendeje immár, hogy így, nyárvíz idején Veszprém is megrendezi a maga külön bejáratú ünnepi játékait.

E mondásért lelkesedni nem kis fáradságunkba kerülne, különben is inkább százszor a világ, mint egyszer a színház, de azért ebben kedvünket leljük, ebben a kisföldalatti-színháztörténetben.

Nyolc kis kritika

Vidékre ne! - kiáltjuk folyton zenei ajánlónkban, de már a múlt héten felmerült, hogy ez talán túlzottan provinciális magaviselet.

A plakáton lovak, tigrisek, légtornászok, színes fénycsóvák, a bejárat előtt vastag teveszag: igazi, tradicionális cirkusz.